A vártnál jobban csökkent az államadósság tavaly

A tárcavezető kiemelte: 2010 óta mintegy 10 százalékponttal csökkent a magyar államadósság, ami az ötödik legnagyobb mértékű adósságcsökkentés az Európai Unióban.

A pénzügyminiszter felidézte: a tavalyi év több szempontból is várakozásokon felüli gazdasági mutatókat hozott: a bővülés 4,9 százalékot ért el, ami több mint két és félszerese az uniós átlagnak és egyúttal az elmúlt másfél évtized legkedvezőbb adatát is jelenti. A növekedés alapjai stabilak, hiszen nem külső eladósodottság mellett valósul meg, hanem a foglalkoztatottak számával együtt emelkedő béreknek, a fogyasztás bővülésének, valamint főként az ipar, az építőipar folyamatosan jó teljesítményének és a megvalósuló beruházásoknak köszönhető. Az adócsökkentések ellenére így érdemben növekednek a költségvetési bevételek, ami biztosítja az államháztartás egyensúlyát – hangsúlyozta a pénzügyminiszter.

Az államháztartás egészének folyamatait értékelve Varga Mihály elmondta: a hiány tavaly a kitűzött 2,4 százalékos cél közelében, a GDP 2,2 százalékát érte el, ami a költségvetési gazdálkodás kiszámíthatóságát igazolja.

Mint mondta: ha nem lenne államadósság, akkor többletes lenne az egyenleg. 2018 végére az államadósság aránya az egy évvel korábbihoz képest 2,6 százalékponttal a GDP 70,8 százalékára csökkent. Idén és a következő években hasonló tendencia várható: 2019-re a hiánycél 1,8 százalék, az államadósság pedig még tovább, 70 százalék alá mérséklődhet.

Banai Péter Benő elmondta: a KSH évente két alkalommal – tavasszal és ősszel – küldi meg az Eurostatnak a kormányzati szektor két kiemelt mutatójának, a kormányzati szektor hiányának és adósságának alakulását. A magyar adósságmutató 2012 óta évről-évre folyamatosan csökken, így érdemben alacsonyabb az uniós átlagnál. Az államháztartási hiány pedig – az éves hiánycélokkal összhangban – rendre a maastrichti 3 százalékos kritérium alatt teljesül.