Januárban folytatódott a kétszámjegyű béremelkedés

A 2,7 százalékos inflációval számolva a reálkeresetek 7,7 százalékkal voltak magasabbak a tavaly januárinál.
A közfoglalkoztatottak nélkül számolva 354 200 forint volt a bruttó átlagkereset a legalább öt dolgozót teljes munkaidőben foglalkoztató vállalkozásoknál, költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél.

A vállalkozásoknál 11,6 százalékos, a költségvetési szektorban 3,8 százalékos volt a béremelkedés a közfoglalkoztatottak nélkül.

A különböző kedvezmények figyelembevételével számított nettó átlagkereset pedig 10,8 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához képest.

A feldolgozóiparban 11,1 százalékkal 366 ezer forintra, az építőiparban 10,7 százalékkal 263 ezer forintra, a pénzügyi biztosítási területen 13,3 százalékkal, 634 ezer forintra nőttek a bruttó átlagkeresetek. A mezőgazdaságban 14,5 százalékos emelkedéssel 265 ezer forint volt a bruttó átlagkereset. A költségvetési szektoron belül a közigazgatásban 4,0 százalékkal 394 ezer forintra, az oktatásban 2,7 százalékkal 320 ezer forintra az egészségügyben 15,9 százalékkal 343 ezer forintra nőttek a keresetek.

A foglalkoztatottak száma 2,1 százalékkal 3 millió 64 ezerre emelkedett idén januárra a közfoglalkoztatottak nélkül, akik 26 százalékkal kevesebben 112 ezren maradtak. A mezőgazdaságban 5,0 százalékkal csökkent az alkalmazottak száma, az iparban 1,4 százalékkal, az építőiparban 8,1 százalékkal nőtt a létszám. Öt százalékkal többen dolgoztak az idegenforgalomban és 4,3 százalékkal nőtt az infokommunikáció terén alkalmazottak száma. A közigazgatás és védelem területén 3,4 százalékkal csökkent a létszám, az oktatásban 0,4, az egészségügyben 0,3 százalékkal többen dolgoznak januárban mint egy évvel azelőtt, de a szociális ellátás területén 10,4 százalékkal csökkent a létszám.

Az adatközléssel együtt a KSH bejelentette, hogy 2019-től a havi létszám és keresetinformációkat a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól átvett járulékbevallásból, a költségvetési szervezetekre vonatkozóan pedig a Magyar Államkincstártól átvett adatokból állítja elő és publikálja. A korábbi havi munkaügyi adatgyűjtés kivezetésével jelentősen, a munkaügyi statisztikákat tekintve kevesebb mint felére csökkent az adatszolgáltatók terhe.

A pénzügyminiszter kiemelte, hogy a versenyszférában a bérnövekedés magasabb volt, mint a közszférában.

A 3,6 százalékos rendkívül alacsony munkanélküliségi ráta arra készteti a munkaadókat, hogy béremeléssel tartsák meg a jobban képzett munkaerőt - jegyezte meg a miniszter. Hozzátette, némely vállalatnál láthatóan beruházásokkal, technológiai fejlesztésekkel is enyhítik a munkaerőhiányt.

Varga Mihály szerint a 2016-ban kötött hatéves megállapodás hatása az idei béradatokban is érezteti hatását, a keresetek növekedését még az idei minimálbér emelés is segítette.

A miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy hosszabb távon a versenyszféra és a közszféra bérei nem szakadhatnak el egymástól, ezért is emelték idén többek között a rendvédelmi és honvédelmi alkalmazottak, az egészségügyi szakdolgozók és az önkormányzati hivatali alkalmazottak fizetését.

Visegrádi összehasonlításban a 2010 és 2019 között Magyarországon nőtt a legjobban a bruttó átlagkereset - mutatott rá Varga Mihály. 2010-ig jelentős lemaradás halmozódott fel, így a kiemelkedő magyarországi bérnövekedés ellenére továbbra is Csehországban a legnagyobb az euróban számolt átlagkereset.

A Pénzügyminisztérium (PM) pénteki közleményében Varga Mihály közölte: 2010 óta több mint a duplájára emelkedett a minimálbér és a garantált bérminimum összege, a munkáltatói adóterhek pedig folyamatosan csökkennek. 2010 januárjához képest a nettó keresetek átlagosan 64 százalékkal, egy gyermek esetén 70 százalékkal, a két gyermekeseknél több mint 83 százalékkal, a három vagy több gyermekes családoknál pedig duplájára emelkedtek.

Az elmúlt három évhez hasonló béremelkedés várható az idén is alapvetően a szakemberhiány, illetve a minimálbér és a garantált bérminimum 8-8 százalékos emelése következtében - állapították meg az MTI-nek nyilatkozó elemzők a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) januári kereseti adatait kommentálva.

A KSH adatai szerint januárban 10,6 százalékkal nőttek a keresetek az egy évvel korábbiakhoz képest. A 2,7 százalékos inflációval számolva a reálkeresetek 7,7 százalékkal voltak magasabbak a tavaly januárinál. A közfoglalkoztatottak nélkül számolva 354 200 forint volt a bruttó átlagkereset.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője az MTI-nek küldött kommentárja szerint tempós növekedéssel kezdték az évet a magyar átlagfizetések. Az elmúlt három évhez hasonlóan az idén is jelentős, 7 százalék körüli nettó reálbér-emelkedésre van kilátás.

A növekedés egyrészt a minimálbér és a garantált bérminimum idei növelésének köszönhető. Ez tolja fel a teljes bértáblát. Másrészt a munkaerőpiacon látható túlkereslet miatti béremelési nyomás is hozzájárul a fizetések emelkedéséhez. Az idei már sorozatban a negyedik év lesz, amikor 7 százalék felett növekedést mutatnak a reálbérek, ami sok cég számára problémás lehet" - tette hozzá. Az elmúlt években megugró bértömeg a költségoldalon jelentkezik, ami két oldalról is kockázatot jelent a számukra. Az egyik az áremelési kényszer, a másik, hogy a termelékenységet, hatékonyságot kell javítani a magasabb bérek miatt.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint várakozásokat meghaladva nőttek az átlagos bruttó bérek januárban. A Takarékban várakozása szerint ebben az évben 9,6 százalékkal nőhetnek a bérek a bérmegállapodás, a minimálbérek és a garantált bérminimum 8 százalékos emelése, valamint az egyre fokozottabb szakemberhiány miatt. A várt 3 százalékos infláció mellett ez 6,5 százalékot kissé meghaladó reálbér növekedést eredményezhet, így 2013-tól 2019 végéig már összesen mintegy 51,5 százalékkal nőhetnek a reálbérek.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágvezetője szerint a bérek januári növekedése elsősorban a munkaerőhiány eredményeként továbbra is erőteljes bérdinamikát jelez. A következő hónapok adata ennél is dinamikusabb lehet, hiszen sok cégnél a bértárgyalások elhúzódtak, így később lesz emelés visszamenőleges hatállyal. A munkaerőhiányt mutatja az is, hogy a növekedés nagyobb volt a versenyszférában, mint a közszférában, ahol szintén a későbbi hónapokban várható korrekció a közalkalmazottak és az egészségügyi dolgozók béremelése révén. A januári adatokat ezen felül befolyásolhatta a cafeteria rendszer átalakítása is.