12,4 százalékkal nőttek a bruttó és a nettó keresetek is

A kormány kezdeményezésére megkötött hatéves bérmegállapodásnak, a versenyszféra növekvő munkaerő keresletének és a közszféra béremeléseinek köszönhetően nemzetgazdasági szinten 12,4 százalékkal nőttek a bruttó és a nettó bérek egyaránt 2018. január-márciusban – közölte tegnap a Pénzügyminisztérium. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a nettó átlagbérek nemzetgazdasági szinten 210 ezer, a családi kedvezménnyel együtt közel 219 ezer forintra emelkedtek. A minimálbérekkel együtt a magasabb kategóriába tartozó bérek is folyamatosan növekednek. Emiatt nemzetgazdasági szinten 2017-re a nettó keresetek reál­értéke – a családi kedvezmények figyelembevételével – átlagosan 36,3 százalékkal nőtt 2010-hez képest. A többgyermekes munkavállalók keresetének reálértéke az átlagosnál még jobban emelkedett, így a kétgyermekeseké közel 46 százalékkal, a háromgyermekeseké pedig mintegy 65 százalékkal nőtt 2010 és 2017 között. A versenyszférában 2018. január-márciusban a bruttó és a nettó bérek átlagosan egyaránt 10,7 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest, ezen belül a fizikai dolgozók körében magasabb, 13,2 százalékos növekedés következett be, vagyis a piaci szférában is folytatódik a bérek kiemelkedő emelkedésének kedvező tendenciája. A kormány kezdeményezésére elfogadott hatéves bérmegállapodás várakozásaink szerint tovább ösztönözheti a munkavállalási hajlandóságot és hatékonyan segítheti a magyar munkaerő megtartását is.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője lapunknak küldött közleményében kifejtette, hogy a 11,3 százalékos márciusi keresetemelkedés elmaradt mind a 11,7 százalékos piaci várakozástól, mind pedig az első két hónap növekedési ütemétől. Míg a közszféra hozta, sőt túl is teljesítette a várt dinamikát – különös tekintettel a majdnem ötszörösére növekedő bónuszkifizetésekre –, addig a versenyszféra teljes bérstruktúrája alkalmazkodott az év eleji minimálbér és bérminimum emelésekhez, ami jelentősen kisebb mértékű, mint 2017-ben volt. A munkaerő iránti kereslet tendenciája továbbra is optimizmust sugall – tette hozzá, rámutatva, hogy az elsődleges munkaerőpiacon egy év alatt 124 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, miközben a közfoglalkoztatottaké 17 ezerrel csökkent.

A makrogazdaság és a monetáris politika szempontjából kiemelten fontos mutató, hogy a versenyszféra rendszeres béreinek növekedése 9,5 százalékos volt az előző havi 10,5 százalék után – emelte ki Horváth András, a Takarékban elemzője. A szakértő a képzett munkaerő egyre fokozottabb hiányát, a közszféra életpálya fejlesztéseit és a bérminimum emelések hatását emelte ki a keresetek növekedését mozgató legfontosabb tényezők közül.

Átnézi a számvevőszék is a büdzsét

Megkezdte a felkészülést az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a 2019. évi költségvetés véleményezésére, a számvevőszéki véleményt még az általános vita kezdete előtt eljuttatják az Országgyűlésnek – közölte a számvevőszék.

Az ÁSZ figyeli a költségvetési folyamatokat, törvényi előírás alapján minden évben véleményezi a központi költségvetésről szóló törvényjavaslatot. Az ÁSZ elnöke hagyományosan parlamenti felszólalásban ismerteti a számvevőszéki véleményt, és felhívja a figyelmet a költségvetés megalkotásáról szóló vita során tisztázandó kérdésekre és a szükséges intézkedésekre. Ezzel párhuzamosan az ÁSZ a Költségvetési Tanács részére is készít elemzéseket. A zárószavazás előtt az ÁSZ-nak is ki kell alakítania álláspontját a törvényjavaslatról.