Gasztro
Már Mátyás király is kedvelte a hideg nyalatot
A magyarok kreativitását bizonyítja, hogy az időpontválasztás hónapját a fagyitölcsér adta, amelynek V alakja van, és a római számjegyek közül az ötös, így lett az év ötödik hónapja, a május. A nyolcadikát pedig két fagyigombóc jelképezi.
Korábbi években jellemző volt, hogy ezen a napon féláron kínálták a cukrászdákban fagylaltot, mára viszont már csak kevés helyen népszerűsítik így ezt a hideg édességet, amely ugyan több ezer éves, de nem ment ki a divatból, sőt egyre kedveltebb lett, és ma már a legtöbb ember számára elérhető.
Volt idő azonban, amikor csak a császárok, királyok, majd a legtehetősebb emberek fogyaszthatták ezt a hűsítő finomságot.
A fagyi története mintegy ötezer évvel ezelőtt Kínában kezdődött, ahol a nagyon gazdagok ehették az akkor még jégből, hóból, gyümölcslevekből, fűszerekből készített édességet. Innen jutott el a Földközi-tenger országaiba.
A történelem sok híres alakja kedvelte a fagylaltot, például a híres görög orvos, Hippokratész gyógyszerként, gyógyírként adta tehetősebb betegeinek.
Nagy Sándor, az ókor legnagyobb hadvezére katonáinak készíttetett fagyit a csaták előtt, élénkítés céljából. A véreskezű Néró császár pedig annyira szerette ezt a finomságot, hogy képes volt több száz kilométerről hozatni a hegyekből havat és jeget, amelyet mézzel, rózsavízzel, fahéjjal, vagy gyümölcsökkel ízesítettek. Ebből is látszik, hogy Rómában kedvelt édesség volt, viszont ekkor még csak a gazdagok engedhették meg maguknak ezt az ínyencséget.
A Római Birodalom bukása után viszont egy ideig feledésbe merült a hűsítő édesség. A legendás utazó Marco Polo a XIII. században „felfedezte” a fagylaltot Kínában, és elhozta Velencébe a receptjét. A gazdag velencei kereskedő nagy fagyikedvelő lett.
A fagylaltkészítés úttörője az olasz származású Procopio Cuto volt, aki rájött, hogy nem feltétlen kell jeget vagy havat használni a készítéséhez, hanem elég egy jól hűtött edény, amelyben hosszasan kevergetik az alapanyagokat. Az olasz szakács kivándorolt Franciaországba, ahol – körülbelül 1680-ban – megtanulta, hogyan kell limonádéból jégitalt készíteni só felhasználásával, hogy csökkentse a hőmérsékletét, és hosszabb ideig hűvös maradjon.
Cuto 1686-ban nyitotta meg Párizsban az első irodalmi kávéházat, ahol már fagylaltja is kapható volt. Eredetileg a limonádé volt a fő terméke, talán ezért is csak citromos ízben készített fagylaltot. Ez viszont olyan népszerű lett, hogy sokáig csak ebben az egy ízben volt kapható. Kávézójában olyan hírességek is megfordultak, mint például a filozófus és író Rousseau, Diderot és Voltaire.
A 19. században elindult a fagylalt fejlesztése, összetevői közé bekerült a tej, a tojás, a tejszín, amelyekkel már a maihoz hasonló állagú fagyit kaptak.
Magyarországra elsőként a 15. században Mátyás király felesége, Beatrix királyné hozta el ezt a hideg desszertet. A nápolyi király lánya cukrászokat és szakácsokat is hozott magával szülőhazájából, így érthető, hogy hozzánk is eljutott az akkor még sörbethez – amely fagyasztott gyümölcsből készített üdítő jeges édesség – hasonlító fagylalt, amelyet csak a királyi palotában fogyaszthattak.
A magyar arisztokrácia kedvenc édessége a 18. században lett, akkoriban a fagyi alapját valamilyen alkoholos ital adhatta. Például pezsgő, vagy fehér bor került a barackos fagyikba, a vörösbort pedig a meggyes, csokis és epres ízhez használták. A neve sem fagylalt volt még, hanem például „hideg nyalat”. A feljegyzések szerint a haza bölcse, Deák Ferenc nagy fagylaltrajongó volt, és Erzsébet osztrák császárnő, magyar királynő, aki bár nagyon figyelt alakjára, egy-egy fagyit azért ő is szívesen elfogyasztott, kedvence az ibolyával készült volt.
A köznép számára az ipari forradalom hozta el a fagylaltot. A hűtés különböző lehetőségei, és az elektromos fagyigépek megjelenése meggyorsította és megkönnyítette az elkészítését, tárolását.
Sokáig kis tálkákból ették a hideg desszertet, és csak 1904-ben Amerikában készült el az első tölcsér, amellyel már sétálás közben is fogyasztható volt az édesség.
Szintén amerikai fejlesztés volt az első jégkrém is, amely olvasztott csokiba mártott vanília fagylalt volt. Az első az Eskimo Pie nevet viselte, amely még ma is kapható. Majd két évre rá szintén Amerikában szabadalmaztatták a pálcikás jégkrémet is.
Századunkban évről évre drágul fagylalt – az idei átlagára egy gombócnak 500-600 forint – , ezért előfordulhat, hogy egyszer újra luxusédesség lesz? Ne várjuk ezt meg, addig is nyaljunk el egy fagyit, arra gondolva, hogy már Mátyás király is kedvelte…
