Gazdaság
„A szakértői agrárfinanszírozásra fókuszálunk” – INTERJÚ
- A három bank – az MKB Bank, a Budapest Bank és a Takarékbank – egyesüléséből létrejött MBH Bank piacvezető az agrárterületen. Miért érdemes Önöknél bankolniuk az agrárügyfeleknek, illetve miért érdemes máshonnét idejönni?
- Erre nagyon egyszerű a válasz: csak nálunk van dedikált agrár üzletág. Ha egy agráriumban vagy élelmiszeriparban működő vállalkozás részéről valaki ma bemegy egy másik bankba, olyan kollégákhoz fog kerülni, akik sok mindennel foglalkoznak. Ha viszont valaki agrárügyfélként a mi bankunkhoz jön, olyan kollégák várják, akik évek óta csak az agráriummal foglalkoznak. A mezőgazdaságot nem lehet hagyományos eszközökkel finanszírozni, el kell fogadni a biológiai sajátosságait, az időjárás jelentőségét. Ahhoz, hogy igazán jól tudjuk kezelni az ágazat igényeit, értenünk kell, hogy napi szinten mi történik helyben. Mintegy 200 agrárszakértő dolgozik az üzletágunknál, ezért vannak elemzőink is, és emiatt hoztuk létre negyedévente közzétett bizalmi mutatónkat, az AgrárTrend Indexet is. Fontos területünk az európai uniós, kormányzati és ágazati kapcsolatokért felelős csapatunk is. A szakértői agrárfinanszírozásra fókuszálunk. Nálunk nincs sem alágazati, sem üzemméreti korlát, azt keressük, aki életképes. Összegezve: az MBH Bank létrejöttével a legkisebb őstermelőktől a kis-, a közepes és a nagyüzemeken át az exportképes nagyvállalatokig még nagyobb rálátásunk van az élelmiszer-gazdaságra, és meggyőződésünk, hogy ez a nagybanki működés előnyökkel fog járni az ügyfelek számára a hatékonyság és a versenyképesség növelésében.
- Hogyan működik ez a modell a gyakorlatban?
- Agrárrégiókban működünk, nyolc régiónk van az ország területén, mintegy negyven Agrárcentrummal. Utóbbi alatt nemcsak a brandet értjük, hanem egy olyan kis központot kell elképzelni, amely a bankfiók mellett vagy abban található. Az említett régiókat agrárföldrajzi, gazdasági szempontok alapján rajzoltuk meg. Itt tízmilliárd forint árbevételig kezeljük az ügyfelek igényeit. Ezek az ügyfelek alapvetően kis-, közép- és nagyüzemek, kisebb élelmiszeripari, gépforgalmazó, gabonakereskedő cégek. Tavaly év elején elindítottuk az üzletágunk kiemelt agrár- és élelmiszeripari nagyvállalati ügyfeleket kiszolgáló területét is, amelyben a tízmilliárd forint árbevétel feletti zászlóshajó élelmiszeripari és agribusiness ügyfeleket szolgáljuk ki, sokkal egyedibb és „testreszabottabb” eszközökkel. Elmentünk oda, ahol ezek a nagy cégek működnek: Szegedre, Bajára, Zalaegerszegre, Győrbe, Debrecenbe, így helyi kiszolgálást tudunk nyújtani. Mindez azért is fontos, mert összesen mintegy 30 ezer számlavezető agrár-, élelmiszeripari és agribusiness ügyfelünk van, közülük 15 ezret közvetlenül finanszírozunk. Az általunk kezelt hitelállomány hozzávetőleg 550 milliárd forint. És van még egy sokatmondó adat: a Magyarországon művelt 4,5 millió hektárból immár 2,2 millió hektárral vagyunk közvetlen kapcsolatban. Ez nagy felelősség.
- Mindezek alapján milyen kép rajzolódik ki a magyar agráriumról?
- Azt szoktam mondani, hogy a magyar mezőgazdaságot úgy lehet most megtalálni, hogy húzunk egy vonalat a Balaton-Budapest-Miskolc magasságában, és leginkább az alatt kell keresni. Ezen kívül erős még a Kisalföld és a Mezőföld. A többi helyen alapvetően hegyek és borászatok vannak. Elgondolkodtató, hogy koncentráltabb az ágazat a Dél-Dunántúlon, mint például Békésben vagy Szabolcs-Szatmárban. Mint ahogy az is, hogy a szántóföldi növénytermesztés esetében pár évvel ezelőtt még minimálisan 200-300 hektárnyi terület volt az, ami eltartott egy családi gazdaságot, ez most már inkább 500-600 hektár. Eközben egyre kevesebben akarnak ezzel a tevékenységgel foglalkozni, aki viszont akar, az nagyon akarja, és felvásárolja a környezetében lévő, kevésbé lelkes gazdatársai gazdaságát. Mert olyan árat ajánl, amiért ezeket a kis gazdaságokat már érdemes továbbadni. A szóban forgó kis gazdaságoknak ugyanis nincs tartalékuk, a tőkéjük a földben, a gépekben, a mezei leltárban van. Előfordulhat, hogy nem tudnak átvészelni 2-3 nehezebb évet. Márpedig az elmúlt évek – a koronavírus-világjárvány, a gazdasági nehézségek, az orosz-ukrán háború, az aszály – megmutatták, hogy ma már nem tudunk úgy termelni, ahogy azt korábban megszoktuk. A költségeket le kell szorítani úgy, hogy közben nőjön a hozam, és ne romoljon a minőség. Mindemellett az európai uniós támogatások is egyre kevesebb segítséget jelentenek az említett kisebb gazdaságoknak. Pár éve az alaptámogatásnak számító, hektáronkénti mintegy 70 ezer forint a termelési költség egyharmada volt. Ma már az egyhatoda-egyhetede. A többit bankhitelből vagy önerőből kell finanszírozni, erre pedig az említett tőkehiányos cégek nem biztos, hogy képesek lesznek. Új korszak kezdetén vagyunk az élelmiszer-gazdaságban: szakértelemre, tőkére, hatékonyságra van szükség. Stratégiai jelentőségű ágazatról beszélünk, mindannyiunk érdeke, hogy a magyar termelői kör erős legyen. Bankként pedig a mi feladatunk, hogy naprakész, életszerű és hatékony megoldásokat kínáljunk az agrárügyfelek számára. Olyan termékeket és szolgáltatásokat, amelyek elősegíthetik az alkalmazkodást. Ezért is vezettünk be nemrég új terméket a mezőgazdasági támogatások előfinanszírozására, és újítottuk meg együttműködésünket kiemelt partnerünkkel, az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvánnyal. Mindkettővel az volt a célunk, hogy ügyfeleink minél gyorsabban és egyszerűbben tudjanak forrásokhoz jutni.
- Az ágazat jövője nagymértékben függ a támogatáspolitikai és gazdaságpolitikai kérdésektől, hogyan látják ezt?
- Több forrás kell az ágazatba, ha 2030-ra vissza akarunk jutni Európa élvonalába. És ezeket a forrásokat nem elkölteni kell, hanem befektetni. Ezt nem lehet eleget hangsúlyozni. Hatékonyabbá kell válnia az ágazatnak, ehhez olyan finanszírozásra van szükség, amely még inkább figyelembe veszi a jellegzetességeit. Úgy látjuk, hogy a támogatott programok a következő éveket is meghatározhatják, többek között azért, mert előttünk van egy eddig soha nem látott mértékű vidékfejlesztési támogatási csomag. Ennek lesz finanszírozási vonzata, a megoldást együtt kell megtalálnunk. Ezért is fontos, hogy hallatni tudjuk a hangunkat. Az MBH Bank a Magyar Bankszövetségben is komoly szerepet szeretne betölteni. Május óta én látom el a bakszövetség agrár munkacsoportjának elnöki tisztét, külön programmal készülünk, hogy mit szeretnénk elérni. Természetesen, ha kell, a Magyar Nemzeti Bankban is képviseljük azokat a szempontokat, amelyek mentén szerintünk az agrárágazat jobban finanszírozható lehet. A magyar finanszírozás mértéke ugyanis még nem érte el azt a nyugat-európai átlagot, amit egyébként szerintünk most már elérhetne.
- Mit tart fontosnak a magyar mezőgazdaság súlyával, jövőjével kapcsolatban? Üzenet?
- A mezőgazdaság képviseli a GDP 4-5 százalékát. Ennyi a modern világ mezőgazdasága. Nem ennek az ágazatnak kell húznia a gazdaságot és a külkereskedelmi egyenleget. Ha rajtam múlna, egyetlen szem gabonát sem vinnénk ki gabonaként az országból, csakis feldolgozott vagy továbbfeldolgozott termékként, a mellé számítható hozzáadott értékkel együtt. Mert igenis ki lehet törni ebből, ha azt mondjuk: a termékpálya végén az élelmiszeripari prémiumtermékeink külkereskedelmi súlya húzta ezeket az egyenlegeket felfelé, pozitív irányba. Az ugyanis valóban nem elég, ha megtermeljük a búzát, kukoricát, napraforgót, aztán kivisszük. Már 20-30 éve beszélünk erről, de nem látom, hogy mi lesz azzal a rengeteg lépéssel, ami még mindig a magyarországi feldolgozók előtt áll. Azt gondolom, hogy a magyar élelmiszeriparba és a kiskereskedelem megszervezésébe kellene nagyon komoly erőt fektetnünk, és ezeknek a cégeknek maguk alá kéne szervezniük a mezőgazdasági termelést, termékpályában gondolkodva. A mi üzletágunk is azért néz így ki, ahogy kinéz, mert termékpályában gondolkodunk: a növénytermesztés, állattenyésztés, feldolgozás, értékesítés mentén. Mert ha ebben a láncban mindenki a helyén van, és teszi a dolgát, akkor az egész működik. Bankként az az egyik fő feladatunk, hogy megértessük az ágazat szereplőivel, nem elég jól gazdálkodni. Ha nem tudnak együttműködni az élelmiszeriparral, a kiskereskedelemmel, ha nem tudnak eredményesen indulni a pályázati forrásokért, ha nem tudnak „beszélni” a bankkal, akkor nem fog működni az ágazat, mert nem tudnak versenyképesen előállítani termékeket.
- Hogyan látják az idei évet? A fent említett rendszeres elemzésükből úgy tűnik, hogy az állatartók éve lehet az idei.
- Ez az index a hivatalos statisztikáknál korábban jelzi, merre tart az ágazat. Az első negyedévben a korábbinál derűlátóbbak voltak az élelmiszer-gazdaság szereplői, leginkább az állati termékpályák pozíciója erősödött. Az energia- és a takarmányárak csökkenése miatt az idei jó eséllyel az ő évük lehet, a magyar mezőgazdaság alapjait jelentő szántóföldi növénytermesztésben azonban éppen az alacsonyabb felvásárlási árak miatt nagyon jó időjárási körülményekre és bő termésre lesz szükség a jövedelmezőség fenntartásához. A szántóföldi zöldségtermesztésre az év első hónapjaiban tapasztalt időjárás jótékony hatással volt, bő termés várható. A hajtatottzöldség-termesztők egy része ráadásul ki tudta védeni az energiaköltségek emelkedését a termálkutak révén. Ebben az alágazatban tehát kitart a jó hangulat. A szőlő-bor alágazatban kedvezőek a kilátások, főként az élénkülő turizmusnak köszönhetően. Hozzájárul persze ehhez az energiaköltségek, ezáltal a feldolgozás költségeinek csökkenése is. Mindeközben a kiskereskedelmi fogyasztás csökken, ami kedvezőtlen hatással van a feldolgozóipari forgalomra, de a magas árak ellensúlyozzák ezt.
- Az említett folyamatok begyűrűznek valamikor a bolti élelmiszerárakba?
- Az indexben vizsgált termékpályákon látható folyamatok csak némi átfutással érezhetők a bolti élelmiszerárakban. Az élelmiszerárak alakulásával kapcsolatban jelenleg úgy látjuk, hogy a kiskereskedelemben a kötelező akciózás idővel talán felváltja az élelmiszerár-stopot. Ennek, valamint az infláció lassulásának köszönhetően vélhetően már nem nő tovább az élelmiszer-vásárlás terhe a háztartások számára, egyes élelmiszertípusok pedig még olcsóbbak is lehetnek. A mögött, hogy a magyar inflációs mutató éves összevetésben még mindig magasabb az uniós átlagnál, elsősorban az árszínvonal tavaly végbement jelentős emelkedése áll. Ennek hátterében pedig elsősorban az export-import kitettségünk, az árfolyamhatások, az energia és a nyersanyagok drágulása húzódott meg, de ugyanígy közrejátszott benne a magas kamatkörnyezet is, ami hirtelen drágította meg az élelmiszeripari cégek számára a finanszírozást. Jó hír viszont, hogy a havi átárazódás már Magyarországon az egyik legalacsonyabb Európában.
Az MBH Bank Magyarország egyik vezető pénzintézete. A modern, univerzális bank célja, hogy mindenki számára elérhető, korszerű pénzügyi szolgáltatásaival, folyamatosan bővülő termékpalettájával kiszolgálja a lakossági- és vállalati-intézményi ügyfeleit. Az MBH Bank számos szegmensben rendelkezik erős piaci pozícióval, többek között a vállalati szegmensben, azon belül is a mikro-, kis- és középvállalati hitelezésben, a lízingpiacon, az agrár- és élelmiszeripari üzletágban, továbbá széles körű pénz- és tőkepiaci, valamint befektetési tevékenységet végez. Az MBH Bank csaknem kétmillió lakossági és vállalati ügyfelet szolgál ki. Összesített mérlegfőösszege meghaladja a 10 445 milliárd forintot. A banknál elhelyezett betétállomány meghaladja a 6400 milliárd forintot, míg a bruttó hitelállomány megközelíti az 5000 milliárd forintot. Mindemellett az MBH Bank rendelkezik a legtöbb bankfiókkal Magyarországon, és több mint 9500 munkavállalót foglalkoztat.
