Berliner Zeitung: Felhők gyülekeznek Kallas feje felett

Brüsszel feszült helyzetben van. Az Európai Külügyi Szolgálat (EAD) manipulált pályázatai körüli korrupciós botrány egyre inkább az európai negyed számos intézményét is felemészti. Miközben olyan korábbi magas rangú tisztviselőket vettek őrizetbe, mint Federica Mogherini (az Európai Bizottság volt alelnöke), egy másik személy egyre inkább a figyelem középpontjába kerül: Kaja Kallas, az Európai Bizottság jelenlegi alelnöke.

A vizsgálati időszak még azelőtt történt, hogy Kallas átvette volna posztját az EU külügyi ügynökségének élén, de ez nem enyhíti a tetteivel kapcsolatos kérdéseket, amelyekre most magyarázatot kell adnia. Végül is az EAD, amelyet Kallas körülbelül egy éve vezetett, az egyik legkevésbé átláthatóan szervezett uniós szervnek számít. És most, amikor több uniós intézmény homlokzata is repedezett, a válságra adott válasza felhívja magára a figyelmet.

Korrupció Brüsszelben: Milyen szerepet játszik Kallas?

Kallas legalább gyorsan reagált. Egy, az Euractiv által idézett belső levelében „mélységesen megdöbbentőnek” nevezte a vádakat, miközben hangsúlyozta, hogy azok „korábbi mandátumok alatt” merültek fel. Egy forrás szerint a vádak semmilyen módon nem vonhatnak le az EAD „jó munkájából”.

Ahogy a Berliner Zeitung értesült, néhány EAD alkalmazott kritikusan reagált Kallas levelére. Azt mondják, az ügynökség vezetője a lehető leghamarabb igyekszik elhatárolódni a korrupciós ügytől. A korrupciós csalás első áldozata valószínűleg Mogherini, az EU volt főképviselője lesz. Az olasz asszony tegnap jelentette be lemondását a bruges-i Európa Kollégium rektori posztjáról. Ez a lépés mindössze néhány nappal azután történt, hogy vádat emeltek ellene egy EU által finanszírozott diplomata mesterképzéssel kapcsolatos állítólagos csalás és korrupció miatt.

Egy diákoknak, oktatóknak és öregdiákoknak írt levelében Mogherini bejelentette, hogy mandátumát „a legmagasabb szintű professzionalizmus és tisztesség szellemében” fejezi be. Megköszönte mindenkinek a bizalmat és a támogatást, amelyet az elit intézmény vezetése során tanúsítottak iránta. Kallas ígérete, miszerint zárt ajtók mögött „teljes átláthatóságot” fog biztosítani, azonban meglehetősen rejtélyes.

Több alkalmazott panaszkodik, hogy a belső ellenőrzési struktúrákkal kapcsolatban szinte semmilyen részletet nem hoztak nyilvánosságra – sem arról, hogy hogyan történhettek az állítólagos manipulációk, sem arról, hogy az elmúlt években megkongatott vészharangok miért nem látszanak hatástalanok lenni. Kallas új korrupcióellenes stratégiára való utalásait is kritika éri. Az a kérdés, hogy miért csak az ő megbízatása alatt váltak szükségessé az ilyen intézkedések, és hogy a szolgálat már eleve strukturálisan sebezhető volt-e a korrupcióval szemben, továbbra sem megválaszolt.

De pontosan mik a vádak? A belgiumi Bruges-ben található Európa Főiskola, az EU brüsszeli elitjének kiképzőhelye, állítólag kétes körülmények között kapott több millió dolláros szerződést a külügyi szolgálattól. A hangsúly egy kilenc hónapos képzési programon van az EU fiatal diplomáciai testülete számára 2021-ben és 2022-ben. Hivatalosan a programot versenytárgyalásként hirdették meg, de gyanú merül fel a színfalak mögötti üzletekre. A nyomozók „jelentős gyanút” állapítanak meg. Az Ügyészség mellett az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) is folytatja a nyomozást.

„Tisztviselők, nem kormányzati szervezetek és korrupt struktúrák hálózata áll a háttérben”

Kallas egyelőre igyekszik minimalizálni a politikai következményeket, mivel az Európai Parlament jobboldali konzervatív frakciói a botrányt arra használják fel, hogy keményen kritizálják a brüsszeli vezetést. A Politico szerint a „Harc Európa lelkéért” konferencián több felszólaló is kemény vádakat fogalmazott meg. A francia Thierry Mariani, a Nemzeti Tömörülés európai parlamenti képviselője bírálta a „vezetés mögött álló tisztviselők, nem kormányzati szervezetek és korrupt intézmények hálózatát”. Ryszard Legutko lengyel európai parlamenti képviselő kijelentette, hogy „a hal a fejétől rothad”, míg Orbán Balázs „kettős mércével” vádolta Brüsszelt.

Az Európai Bizottság eddig nem mutatott látható támogatást a főképviselő iránt. Az elmúlt hónapokban már összecsapások voltak a befolyási övezetek miatt Ursula von der Leyen bizottsági elnök és Kallas között, amelyek állítólag a bizottsági elnök javára végződtek. Kallas kritikusai azzal érvelnek, hogy a botrány alapvető kérdéseket kérdőjelez meg az uniós intézmények belső ellenőrzési mechanizmusaival és átláthatóságával kapcsolatban, még akkor is, ha magának Callasnak nem volt közvetlen befolyása az érintettekre. Az ellenzéki képviselők arra figyelmeztetnek, hogy az átláthatóság hiánya aláássa a közvélemény bizalmát az uniós intézményekben, és ez pontosan egy olyan időszakban történik, amikor az unió már így is rendkívül sebezhető geopolitikai helyzetben van.

Kallas, aki korábban a jogállamiság és az átláthatóság védelmezőjeként pozicionálta magát, fokozott figyelem alá került a vizsgálatok eredményeként. Többször is hangsúlyozták, hogy az Európai Külügyi Szolgálaton belüli strukturális sebezhetőségek évekig észrevétlenek maradtak.