Elképesztő és példátlan demokratikus visszaélés

Az MTI-nek adott brüsszeli nyilatkozatában politikus hangsúlyozta: a nyilvánosságra került esetek „világszerte nagy felháborodást kiváltó botrányok közé tartoznak”, és haladéktalan uniós vizsgálatot igényelnének.

Deutsch úgy fogalmazott: sokszor kerül kényelmetlen helyzetbe az ember, amikor „egészen képtelen szituációval” szembesül, de szerinte a mostani ukrajnai korrupciós ügyek ennél is messzebbre mennek. Állítása szerint kiderült, hogy „Ukrajnában a háborús maffia az Európai Uniótól kapott támogatásokat korrupciós bűncselekmények keretében szórta el”. Példaként említette a sajtóban emlegetett kijevi luxusingatlant, amelyet „színarany vécécsésze ékesít”, és amelyben az ukrán elnök születésnapját is ünnepelték.

Kijelentette: nem csupán az ukrán vezetés környezetéhez köthető személyek érintettek, hanem - megfogalmazása szerint - Volodimir Zelenszkij elnök közvetlen érintettsége is felmerül a súlyos korrupciós ügyben. Úgy vélte: ez azért különösen aggasztó, mert miközben „Brüsszel euró-százmilliárdokat önt Ukrajnába”, az uniós pénzek felhasználásában súlyos visszaélések történhetnek.

A képviselő hangsúlyozta: az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelme és az európai adófizetők pénzének átlátható felhasználása miatt „magától értetődő”, hogy az Európai Parlamentnek napirendre kellett volna vennie az ügyet. A Patrióták Európáért frakció ennek megfelelően javaslatot tett a jövő heti plenáris vitára, ám - Deutsch elmondása szerint - az EP „háborúpárti többsége”, köztük az a Tisza pártot magában foglaló Európai Néppárt, valamint a szociáldemokrata frakció amelynek pedig a DK a tagja, „meggátolta” a kezdeményezést.

Úgy fogalmazott: az Európai Parlament épületében „mindenhol a ”demokrácia működésben„szlogent olvashatjuk”, de a többség mégis elutasítja, hogy a „kijevi aranybudis korrupciós ügyről” demokratikus vita folyjon. Ezzel szemben - tette hozzá - „Magyarországot támadó előterjesztés természetesen szerepel a jövő heti napirenden”.

Deutsch szerint az EP döntése „megsérti a demokratikus nyilvánosság alapelvét”, és nem veszi figyelembe, hogy európai adófizetők óriási összegeit érinthetik a visszaélések. Bejelentette: a Patrióták Európáért frakció jövő hétfőn napirendi módosító indítványt nyújt be, a starsbourgi plenáris ülésen és név szerinti szavazást kér. Így minden képviselőnek „egyenként kell majd vállalnia”, hogy támogatja-e a vita megtartását vagy „elzárkózik a kérdés nyílt megvitatásától”.

A politikus részletesen ismertette az Ukrajnának juttatott nemzetközi és uniós támogatásokat. Elmondása szerint az Európai Unió az elmúlt években „legalább 190-200 milliárd eurót” fordított Ukrajna támogatására és a háború finanszírozására. A jelenlegi hétéves költségvetési ciklus utolsó két évében további 32,6 milliárd eurót ítéltek meg Ukrajnának - ebből állítása szerint jövőre 24,8 milliárd, 2027-ben pedig 8 milliárd euró érkezhet.

Deutsch közölte: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke ezen felül „további 135,7 milliárd eurót kér” a tagállamoktól Ukrajna támogatására. Így az összesített uniós hozzájárulás a politikus szerint eléri a „360-365 milliárd eurót”. Hozzátette: a bizottság javaslata alapján a 2028-ban induló új hétéves költségvetés „20 százalékát” Ukrajnának szánnák, ami „366 milliárd eurónyi újabb uniós támogatást” jelentene.

A képviselő szerint ez azt jelenti, hogy az Európai Unió „szűk egy évtized alatt 730-750 milliárd eurót akar Ukrajnába küldeni”.

Megemlítette: az EU-n kívül a G7-országok is 50 milliárd eurót juttattak Ukrajnának, az Egyesült Államok 119 milliárd eurót, az IMF pedig 15 milliárdot. A háború utáni újjáépítés költségeit pedig - állítása szerint - legalább 501 milliárd euróra becsülik.

Deutsch úgy fogalmazott: mindezek alapján nem engedhető meg, hogy „arany WC-n húzzák le” az európai és a magyar adófizetők pénzét. Szerinte fel kell tárni, hogyan történhettek meg ezek a visszaélések, kik az érintettek, és hogy a Brüsszelnek és az ukrán vezetéssel fennálló bensőséges kapcsolatai mellett volt-e tudomásuk erről az uniós tisztviselőknek.

„Számtalan brüsszeli korrupciós ügyről nem lehet beszélni. Politikai nyomásgyakorlás és zsarolás érdekében megfogalmazott minden alapot nélkülöző korrupciós rágalmakról állandóan beszélnek, tényleges korrupciós ügyek tisztázását pedig nem vállalják. Könnyen lehet, hogy azért, mert érintettek. Mi nem fogunk engedni, vagy novemberben, vagy decemberben az Európai Parlament napirendjén lesz ez a téma” - zárta nyilatkozatát Deutsch Tamás.