„Átvilágítjuk az EU hatásköreit”

Bóka János az Európa-tanulmányok hálózat második konferenciáján tartott előadásában elmondta: az átvilágítás célja, hogy azonosítsák azokat a területeket, ahol az EU által gyakorolt hatáskörök túlmutatnak az alapszerződési rendelkezéseken. Hozzátette: azonosítják azokat a területeket is, ahol a hatáskörmegosztás az unió és a tagállamok között „nem feltétlenül optimális”.

A miniszter kifejtette: bár az európai védelmi iparnak lehetne jelentős, akár meghatározó szerepe is a versenyképességi fordulatban, ma már az európai védelmiipari és védelmipolitikai törekvések nem részei a versenyképességi agendának, attól politikailag függetlenedtek, és inkább a katonai készültségi szempontok kerültek középpontba. Előtérbe került Ukrajna közvetlen katonai támogatása, miközben azzal, hogy az EU gyakorlatilag korlátlan kötelezettséget vállalt Ukrajna támogatására, költségvetési és gazdaságpolitikai értelemben kényszerpályára helyezte magát. Emellett az Európai Bizottság és a tagállamok többsége „durván és következetesen” alábecsüli Ukrajna finanszírozásának költségeit – közölte.

Bóka János szólt arról is, meglátása szerint politikai érelemben az Európai Unió két szempontból is „béna kacsa”. Mint mondta, egyrészt, az elmúlt néhány évtized sikeres gazdasági modelljének fontos pillére volt a belső piaci integráció, az erős amerikai biztonsági garancia, a hozzáférés az olcsó energiahordozóhoz és olcsó kínai fogyasztási cikkekhez, illetve egy viszonylag rugalmas hozzáférés az Egyesült Államok, Oroszország és Kína belső piacaihoz. Az orosz-ukrán háború óta ennek az európai modellnek – a belső piac kivételével – minden eleme megdőlt, és mindaddig az EU nem is tudja ezeket pótolni, amíg a háború tart – tette hozzá.

A miniszter szerint a tavalyi európai parlamenti választás tanulsága, hogy meghatározóvá vált a föderalisták és szuverenisták közötti politikai megkülönböztetés, ami várakozásai szerint hosszú távon rendezőelve lesz az Európa-politikának a hagyományos jobb-bal, zöld, liberális különbségtétel helyett.

Kifejtette: a másik pártpolitikai fordulata a tavalyi választásnak az, hogy az EP-ben immár két alternatív többség lehetséges, a hagyományos centrum, és az új jobboldali többség, az úgynevezett Venezuela-koalíció. Mint mondta, ez az új jobboldali többség jelenleg az EP-ben „egészségügyi kordonon kívül van”, de csak idő kérdése a kordon leomlása.

Ez nem azt jelenti, hogy minden kérdésben a Venezuela-koalíció fogja a politikai irányvonalat meghatározni, de két valódi alternatíva fog egymással versenyezni: a centrumkoalíció mellett az új jobboldali többség is döntési pozícióba kerülhet bizonyos területeken – mondta. Hozzátette: a jelenlegi centrista koalíció nem alkalmas a versenyképességi fordulat lemenedzselésére, de minél hamarabb eltűnik a kordon a Venezuela-koalíció elől, annál nagyobb az esély a versenyképeségi fordulatra.

Úgy vélte, ha a politikai döntéseket továbbra is a hagyományos politikai centrum hozza meg, akkor erősödik az európai intézményeket eddig jellemző ösztön, ami a kihívásokra az erősebb és mélyebb integráció válaszát adta, de ez további hatáskörelvonást jelent a tagállamoknak. Ha azonban a Venezuela-koalíció fogja a döntéseket meghozni, akkor erőteljesebb hatásköri konzervativizmus érvényesül és megindulhat a hatáskör-revízió, ugyanis itt a tagok meggyőződése, hogy nem biztos, minden versenyképességi kihívásra a több és mélyebb integráció a megoldás – tette hozzá.

Akármelyik koalíció irányába is billen a mérleg, az alapvető kérdéseket vet fel az EU hatásköreivel kapcsolatban: ez vagy a hatáskörbővítés lesz és az azzal kapcsolatos politikai ellenállás, vagy a hatáskör-áttekintés irányába mozdulunk el, ami a tagállami hatáskörök erősítését jelenti – foglalta össze a miniszter, aki jelezte, elvégzik a kulcsterületeken az EU hatásköreinek rendszerszintű, szisztematikus átvilágítását.

Deli Gergely, az NKE rektora megnyitójában elmondta, a Szegedi Tudományegyetemmel és a Károli Gáspár Református Egyetemmel 2024-ben hozták létre a hálózatot. Az idei tanácskozás fókuszában a zöld és digitális átállás áll, mert mindkettő közvetlen hatással van közös európai jövőre – mondta.

A zöld és digitális átállás előtérbe kerülése mellett szükségszerű, hogy az egyéni jogok és szabadságok biztosítása szolgáljon az uniós jog sarokköveként – emelte ki. Hangsúlyozta: a zöld és digitális átállás, és az alapvető jogok iránti elköteleződés megerősítése együtt jelöli ki az uniós jog új korszakát, egy olyan korszakot, amely érzékenyebben reagál a globális kihívásokra.

Varga Réka, az NKE Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar dékánja előadásában azt mondta, a kisállami, így a magyar és regionális érdekérvényesítés legeredményesebb területe továbbra is a multilaterális tér, ezen belül az Európai Unió, ahol partnerséggel, szabályok mentén és a multilaterális diplomácia eszközeivel tudják befolyásolni a közös döntéshozatalt. Felhívta a figyelmet: a nemzetközi jog az államok akaratából jön létre, így fogalmilag nem lehet a szuverenitás ellen való.

A nemzetközi jog jó a kisállamoknak, hiszen egyedül nem tudnak érdeket érvényesíteni, de a nemzetközi jog adta keret megvédi ezeket az államokat a nemzetközi rendszerben, ez Magyarország történelmi tapasztalata is – mondta. A nemzetközi közösség nem a multilaterális együttműködés értelmének, hanem a bizalomnak és szabálytiszteletnek a válságát éli. Szükséges a multilateralizmus megreformálása, amiben Magyarországnak részt kell vennie – közölte.