Az ukrán menekültek hirtelen beáramlása gondot okoz Berlinben és Varsóban

Németország és Lengyelország – az Európai Unión belül a legnagyobb ukrán menekült népesség otthona – politikusai azzal fenyegetőznek, hogy félrehúzzák a szőnyeget, miután az elmúlt hetekben jelentősen megnőtt a hazájukba belépő fiatal ukrán férfiak száma, miután Kijev enyhítette a kilépési szabályokat.

Míg mindkét országban általánosságban kedvező a hangulat az ukránokkal szemben, növekvő jelenlétük egyre inkább a szélsőjobboldali pártok által kiváltott vitaponttá válik. Mivel Oroszország teljes körű ukrajnai inváziója a negyedik teléhez közeledik, a vita várhatóan fokozódni fog, mivel a Kreml folyamatos támadásai miatt milliók maradhatnak fűtés, víz vagy áram nélkül az elkövetkező hónapokban.

Németországban Friedrich Merz kancellár kormányzó konzervatívjai arra figyelmeztetnek, hogy bár az ország továbbra is befogadja az ukrán menekülteket, az ukrán ügy iránti közvélemény támogatása csökkenhet, ha a fiatal férfi emigránsok láthatóan elkerülik a katonai szolgálatot.

„Nem áll érdekünkben, hogy a fiatal ukrán férfiak Németországban töltsék az idejüket ahelyett, hogy megvédenék az országukat” – mondta Jürgen Hardt, Merz konzervatív pártjának egyik vezető külpolitikai törvényhozója a POLITICO-nak kedden. „Ukrajna maga hozza meg a döntéseit, de a törvény legutóbbi változása egy olyan kivándorlási trendhez vezetett, amellyel foglalkoznunk kell.”

Lengyelország szélsőjobboldali Konföderációs Pártja egy nyilatkozatban kijelentette: „Lengyelország nem lehet továbbra is menedékhely több ezer férfi számára, akiknek a saját hazájukat kellene védeniük, miközben a lengyel adófizetőket terhelik a dezertálásuk költségeivel.”

Az ukrán állampolgárok száma mindkét országba jelentősen megnőtt az ukrán kilépési szabályok nyári enyhítését követően – egy olyan lépés, amely ironikus módon a katonai toborzási problémák enyhítését célozta azáltal, hogy megkönnyítette a fiatal férfiak érkezését és távozását.

A lengyel határőrség által a POLITICO-nak küldött adatok szerint közel 45 300, 18 és 22 év közötti ukrán férfi lépte át a lengyel határt 2025 elejétől a kilépési korlátozások augusztus végi enyhítéséig. A következő két hónapban ez a szám 98 500-ra, azaz napi 1600-ra ugrott.

Úgy tűnik, hogy az újonnan érkezők közül sokan továbbra is nyugat felé költöztek: a német belügyminisztérium adataira hivatkozó német médiajelentések szerint a Németországba belépő 18 és 22 év közötti fiatal ukrán férfiak száma augusztus közepéhez képest heti 19-ről októberre heti 1400 és 1800 közé emelkedett.

Németország és Lengyelország messze a legtöbb ukrán menekültet fogadja be az Európai Unión belül. Az Eurostat adatai szerint körülbelül 1,2 millió ember, akik az oroszországi 2022. februári teljes körű invázió után menekültek el Ukrajnából, Németországban, és közel egymillióan Lengyelországban élnek – ez az összes ukrán menekült több mint fele, akik védett státusszal rendelkeznek a blokkban.

Bár az ukránok a lengyel munkaerő több mint 6 százalékát teszik ki, és jelentősen hozzájárulnak a gazdasági növekedéshez, a szélsőjobboldali politikusok azzal érvelnek, hogy túl sok szociális juttatást kapnak. Karol Nawrocki, a nacionalista elnök nemrégiben megvétózta az ukránok megsegítéséről szóló törvényjavaslatot, mondván, hogy csak azok kaphatnak juttatásokat, akik Lengyelországban dolgoznak és adóznak.

Hasonló követeléseket ismételten megfogalmazott a felemelkedőben lévő szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) párt is Németországban, amely jelenleg az első helyen áll a közvélemény-kutatásokban. Az ukránoknak nyújtott jóléti kifizetések leállításának követelése mellett a párt köztudottan szkepticizmussal viseltetik az Ukrajnának nyújtott katonai segélyekkel kapcsolatban – egy olyan időszakban, amikor Németország Kijev legnagyobb donora az Egyesült Államok után.

A Németországi Munkaügyi Hivatal adatai szerint körülbelül 490 ezer munkaképes korú ukrán állampolgár kap hosszú távú munkanélküli segélyt .

Németország politikai vezetésének más tagjai meg akarják várni, hogy továbbra is magas marad-e az érkezők száma, mielőtt bármilyen változtatást eszközölnének.

Alexander Dobrindt belügyminiszter, a konzervatívok tagja, egy szóvivőn keresztül azt nyilatkozta, hogy további adatokat szeretne. „Jelenleg azt a lehetőséget mérlegelik, hogy ez a megnövekedett migráció kezdeti szakasza az Ukrajna által nyáron elfogadott szabályozás hatálybalépését követően, és hogy a védelmet kérő fiatal férfiak száma ismét csökkenhet” – mondta a szóvivő.

A Németországban folyamatban lévő vitát Markus Söder bajor miniszterelnök, a Bajor Keresztényszociális Unió (CSU) vezetője kezdeményezte, amelyhez a belügyminiszter is tartozik.

Söder azt javasolta, hogy korlátozzák az úgynevezett Ideiglenes Védelmi Irányelv hatályát uniós szinten, amennyiben Kijev nem csökkenti önként az érkezők számát. A szabályok automatikus védett státuszt biztosítanak azoknak az ukránoknak, akik 2022 februárja után érkeztek az EU-ba.

„A szolidaritásunk továbbra is fennáll” – mondta. „De ehhez egyértelmű szabályokra és felelősségvállalásra van szükség mindkét fél részéről.”