Nem kérdés, kit támogat Brüsszel

Az EU-tagállamok uniós ügyekkel foglalkozó minisztereinek tanácskozását követő sajtótájékoztatóján a miniszter elmondta, hogy a Magyarországgal szembeni 7-es cikkes eljáráshoz kapcsolódó napirendi ponthoz való hozzászólások a tagállami miniszterek részérők a szokásos tematikát követték: elsősorban a gyermekvédelmi törvénnyel kapcsolatos aggályokról, a szuverenitásvédelmi törvényről és az átláthatósági törvényjavaslatról, valamint a civil társadalom helyzetéről és a média szabadságáról volt szó.

Bóka János szerint újdonság volt, hogy több felszólalás kifejezetten belpolitikai jellegű utalásokat tartalmazott. „Többen említették a közelgő magyarországi választásokat, sőt, a legnagyobb ellenzéki párt vezetőjének neve is elhangzott, amire a hetes cikk szerinti eljárás során eddig soha nem volt példa” – mondta. Hozzátette: mindez megerősíti, hogy az eljárás nyilvánvalóan politikai nyomásgyakorlás eszköze.

A magyar kormány álláspontja továbbra is változatlan – hangsúlyozta a miniszter. „Nemzeti és szuverén kormányként a magyar emberek döntéseit hajtjuk végre, és Magyarország érdekeit képviseljük ebben az eljárásban is” – fogalmazott.

Elmondta, hogy a hetes cikk szerinti eljárás folytatódik, és várhatóan a jövő év első felében, a következő uniós elnökség alatt újabb meghallgatásra kerül sor. Az eljárás újabb szakaszba léptetését néhány tagállam kezdeményezte, de ennek nem volt látható többsége – tette hozzá.

A tanácsülés másik napirendi pontjaként a csütörtökön kezdődő EU-csúcs előkészítése is megtörtént. Bóka János szerint a budapesti békecsúcs lehetősége „összezavarta a tagállami kommunikációt, és megingatta az intézmények korábbi pozícióját”. Elmondta: több kifejezetten ellenséges hozzászólás is elhangzott, amelyek szerint nem kellene sort keríteni a békecsúcsra.

„Magyarország álláspontja világos: minden lehetőséget meg kell ragadni a békéhez való közeledésre. Jelenleg Donald Trump amerikai elnök békekezdeményezése az egyetlen komolyan vehető javaslat az asztalon, ezt kell minden rendelkezésünkre álló erővel támogatni” – hangsúlyozta a miniszter.

Bóka János közölte, hogy az Európai Tanács foglalkozni fog az európai védelmi és biztonságpolitika, valamint a versenyképesség kérdésével is. Több tagállam felvetette, hogy az európai versenyképesség legnagyobb akadálya a magas energiaárak problémája, és a miniszter véleménye szerint az Európai Bizottságnak konkrét intézkedéseket kell hoznia a csökkentésére.

A miniszter beszámolt arról is, hogy megkezdődött a következő hétéves uniós költségvetési keretterv politikai vitája. Kiemelte: a bizottság ezzel kapcsolatos javaslatai nem a jó irányba mutatnak, mivel „az uniós források egyre inkább politikai és ideológiai nyomásgyakorlástól válnak függővé, a bizottság mind a Tanács, mind a tagállamok rovására újabb hatáskörökre tesz szert, a költségvetési szerkezet átalakulása miatt a költségvetési ellenőrzési és a költségvetési politika alakítására vonatkozó tagállami lehetőségek tovább szűkülnek, és az intézményi egyensúly is felborul.”

„Ez a javaslat még tárgyalási alapnak sem elfogadható, alapvetően új pillérekre kell helyezni a folyamatot” – mondta.

A miniszter kiemelte továbbá, hogy napirenden volt egy francia kezdeményezés is, amely szerint uniós forrásból ne kaphassanak támogatást olyan civil szervezetek, amelyeknek tevékenysége szélsőséges, az unió alapértékeit sértő, antiszemita jellegű. Magyarország a kezdeményezést alapjaiban támogatja – tette hozzá –, és felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Uniónak felül kell vizsgálnia antiszemitizmus elleni stratégiáját, az Európában drasztikus módon, látványosan emelkedő antiszemita incidensek és növekvő antiszemitizmus miatt.

„Magyarország ezen a területen élen jár, saját jó példájával tud szolgálni. Az antiszemitizmus elleni küzdelem Európa lelke és jövője szempontjából közös ügyünk, ezért további fellépésekre van szükség, sokkal határozottabb cselekvést várunk el a bizottságtól ezen a területen – hangsúlyozta Bóka János.