Hatalmas „sokk” előtt áll Európa

2022-ben megtapasztalhattuk, hogy egy rendkívüli kínálati sokk, hogy az Európai Unióban a rendelkezésre álló energiamennyisége hirtelen lecsökken, az milyen hullámokat vethet, milyen súlyos versenyképességi hátrányt okozhat az Európai Unió egészére nézve és hogy milyen helyzetet teremthet -mondta az M1-nek Hortay Olivér. A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője kiemelte, hogyha az orosz energiahordozókat kitiltanák az Európai Unióból teljes mértékben, az egy újabb hasonló mértékű kínálati sokkhoz vezetne, kínálati sokkot eredményezne és alig ha nem az is az oka annak, hogy ennyire erősen az asztalra kerül ez a kérdés, hogy mind a nemzetközi, mind a belpolitikai térben egy fontos vitatéma. Az Európai Bizottság részéről Ursula von der Leyen, illetve az energiaügyi biztos Dan Jorgensen több ízben elmondta, hogy örökös szankciót vetnének ki az orosz energiahordozókra, függetlenül attól, hogy mikor lesz béke, hogyan alakul a fegyveres konfliktus Ukrajna és Oroszország között soha többé egyetlen molekula, orosz olajat vagy gázt sem szeretnének az európai piacon látni - emlékeztetett.

A szakember kiemelte, von der Leyen azt is elmondta, hogy ez az egyik kiemelt prioritású, ez az egyik legfontosabb törekvése az Európai Bizottságnak. „A belpolitikai része pedig az, hogy augusztus 20-án a Tisza párt bemutatta a programját és az egyik programpontjukként beemelték ezt a brüsszeli törekvést és ők maguk is az orosz energiahordozók kivezetése mellett tették le a garast. Ezzel szemben a kormánypárt, a Fidesz-KDNP megtartaná az orosz energiahordozókat a magyar piacon, a függetlenedést, az energiaszuverenitás erősítését inkább a diverzifikáción keresztül képzeli el, a lehető legtöbb forrásból, a legtöbb útvonalon keresztül igyekszik biztosítani, hogy a beszállítók az európai és a magyar piacra juttathassák az energiahordozókat és így a koncentrált függést úgy csökkentenék, úgy csökkentik, hogy mellette nem okoznak drasztikus áremelkedést és nem okoznak ellátásbiztonsági problémákat” - fogalmazott Hortay Olivér.

Kifejtette: „Brüsszel energiaprogramja és ennek megfelelően a Tisza párt energiaprogramja is egy nagyszabású szemfényvesztés. Azt ígéri az Európai Bizottság, hogyha kitiltja az Unió az orosz energiahordozókat a piacról, az biztonságosabb ellátást és alacsonyabb árakat eredményez majd. Csak hogy ez ütközik az elemi, műszaki, közgazdasági logikával. Hogyha a beszállítóink körében az egyik legfontosabb beszállítót kiejtjük, kitöröljük, attól nem lesz biztonságosabb az ellátás és hogyha a kínálatot mesterségesen szűkítjük, csökkentjük, attól nem lesznek alacsonyabbak az energiaárak. És tényleg nem babra megy a játék”.

Megjegyezte, a Draghi jelentés világosan rámutatott egy évvel ezelőtt, hogy ma az Európai Unió versenyképességi problémáinak egyik gyökér oka, hogy többszörös energiaárat kell fizetni a vállalatoknak az amerikai és kínai versenytársakhoz képest. „Nem olyan régen volt a Draghi jelentés egy éves évfordulóján rendezett konferencia, ahol Mario Draghi elmondta, hogy semmi sem változott az elmúlt egy évben és a lakossági fogyasztásban a rezsi számlák szintjén is nagyon súlyos következményeket okozna az orosz energiahordozók kitiltása. Mi a Századvéggel végeztünk erre vonatkozó becsléseket és arra jutottunk, hogy az üzemanyagárak 70-80 százalékos növekedést produkálnának, az orosz olaj kitiltása 1000 forint fölé emelné a benzin és a gázolaj árát, a benzin esetében az új egyensúlyár szint literenként 1026 forint lenne, a gázolaj esetében 1051 forint, ami az áram és gázszámlákat illeti, ott pedig egy három és félszeres emelkedést kellene elszenvedniük a háztartásoknak, az egy átlagos magyar háztartásra nézve évente 510.000 forint többletköltséget jelentene. Ezt nagyon sokan nem tudnák kigazdálkodni, megfizetni, így jelentősen megemelkedne azoknak a háztartásoknak az aránya, akik díjfizetési nehézséggel küzdenek, akik nem tudják kellő mértékben felfűteni az otthonukat, nagyon súlyos társadalmi problémákkal játszik az, aki ilyen javaslatokat tesz az asztalra, ezért is fontos, hogy a Konzultációban a magyarok elmondják azt, hogy mi a véleményük egy ilyen típusú törekvésről”.

Hortay Olivér kifejtette, globális összevetésben már most is az Európai Unióban az egyik legdrágábbak az üzemanyagárak, ugyanakkor azt láthattuk, hogy a hatodik embargós csomagot követő időszak, miután a tengeren keresztül érkező olajszállítmányokat papíron megtiltotta az Európai Unió, nem okozott olyan mértékű áremelkedést, mint arra előre számítani lehetett. Csak hogy ezzel párhuzamosan az adatok azt is visszaigazolták, hogy ennek az az oka, hogy az orosz olaj továbbra is eljut az Európai Unióba, de közvetítőkön keresztül, elsősorban Indián, Törökországon, Kazahsztánon keresztül. Ezek az új értékláncok drágábbak, mint a korábbiak, így az árak valamelyest megemelkedtek, de a kínálat nem szűkült olyan mértékben, mint hogyha a korábbi ellátás több, mint 20 százalékát jelentő orosz olajat teljes egészében kitörölték volna. Az a fő kérdés, hogy hozzá nyúlna-e az Európai Bizottság ezekhez a kerülő utakhoz, vagy sem? Hogyha nem nyúlna hozzá a kerülő utakhoz, akkor a szankciók további szigorítása nevetségessé válna, hiszen látványpékség lenne, legfőképp azokat a tagállamokat hoznák nehéz helyzetbe, akiknek nincs tengeri kikötőjük, mint például Magyarország, vagy Szlovákia. Hogyha viszont hozzá nyúlnának a közvetett vásárlásokhoz is, azzal olyan jelentős áremelkedést idéznének elő az Európai Unióban, aminek beláthatatlan gazdasági következményei lennének.

Hozzátette, nagyon hasonló a helyzet a gáz esetében is. A tavalyi évben továbbra is az oroszok biztosították az európai ellátást 19 százalékát, ami nagyon nagy mennyiség.