Az EU bővítése nemcsak politikai, hanem stratégiai érdek is

A luxemburgi kormányfő, a Keresztényszocialista Néppárt politikusa felszólalásában a belső piac megerősítését nevezte az európai gazdaság „motorjának”, és kiemelte, hogy az EU-nak „nyitottnak és bátorítónak kell maradnia” az új tagok csatlakozása felé. Frieden külön is szorgalmazta Montenegró mielőbbi, 2026-os uniós csatlakozását.

Beszédében a miniszterelnök megerősítette országa elkötelezettségét Ukrajna támogatása mellett „addig, amíg egy igazságos és tartós béke valósággá nem válik”. Mint mondta: „a biztonságos és szuverén Ukrajna egyben biztonságos és szuverén Európát is jelent.”

Luc Frieden kitért az izraeli-palesztin konfliktusra is, a Hamász terrortámadásainak második évfordulóján. Az izraeli túszok azonnali és feltétel nélküli szabadon engedésére szólított fel, ugyanakkor emlékeztetett, hogy Luxemburg a közelmúltban elismerte a palesztin államot, mert – mint fogalmazott – „a kétállami megoldás az egyetlen járható út a tartós békéhez”.

Felhívta továbbá a figyelmet: az átalakuló nemzetközi környezetben Európának ismét meg kell erősítenie elkötelezettségét az alapvető értékei, a szabályokon alapuló nemzetközi rend és a demokrácia mellett, amelyek ma „minden korábbinál nagyobb nyomás alatt állnak”.

A felszólalásban felvetette az uniós döntéshozatal reformjának szükségességét is. Frieden javasolta „a koncentrikus körök Európájának” újragondolását, amelyben egy kisebb, szorosabban együttműködő tagállami csoport alkotná az integráció magját, ugyanakkor a rendszer nyitott maradna azok számára, akik később csatlakozni kívánnak.

Gál Kinga, a Fidesz európai parlamenti képviselője felszólalásában rámutatott: Európa válságban van, az Európai Unió pedig letért az alapító atyák által kijelölt útról.

Mint mondta az unió eredeti célja az volt, hogy békét, biztonságot és jólétet nyújtson polgárainak, miközben tiszteletben tartja a nemzeti érdekeket és megőrzi az egyensúlyt Brüsszel és a tagállamok között. „Ma ennek épp az ellenkezőjét látjuk” – fogalmazott.

A politikus hangsúlyozta: a központosító törekvések és az elhibázott brüsszeli döntések az unió jövőjét veszélyeztetik. „Béke helyett ma maga az Európai Bizottság elnöke beszél arról, hogy Európa harcban áll. A még több fegyver és katonák küldése belesodorná Európát a háborúba” – mondta.

Hozzátette: „biztonság helyett az elhibázott brüsszeli migrációs politika következményeit látjuk: nők és gyermekek nincsenek biztonságban, újra erősödik az antiszemitizmus. Jólét helyett Európa versenyképessége és gazdasága hanyatlik, a méregzöldítés politikájának következményeként.”

Gál Kinga szerint ma a „brüsszeli demokrácia” azon dolgozik, hogy felülírja az alapító szerződéseket és tovább gyengítse a tagállamok szuverenitását, ami „szöges ellentétben áll a szuverén nemzetek együttműködésén alapuló Európával”.

„Ha nem lesz változás, az unió a dezintegráció útjára léphet. Az emberek többsége változást akar, hogy végre a valódi problémáikkal foglalkozzanak – ezt mutatta a hétvégi cseh választás eredménye is” – emelte ki a politikus.

Gál Kinga szerint az egyetlen hiteles alternatívát Európa védelmében ma a Patrióták képviselik.

Tarr Zoltán a Tisza párt EP-képviselője felszólalásában hangsúlyozta: Európa történelme megtanította, hogy a béke és a gyarapodás csak párbeszéddel és összefogással érhető el. Ugyanakkor – fogalmazott – az Európai Unió „nem volt felkészülve arra, és sokáig nem is hitte el, hogy lehetséges: egy tagállam vezetője visszaél a közös bizalommal és együttműködéssel”.

A politikus szerint „Magyarország leköszönő miniszterelnöke saját céljaira és érdekei szerint használta fel azt, ami a közösből ránk esik”. Példaként említette, hogy miközben a magyar kormányfő az illegális migráció megállításáról beszélt, „több ezer, börtönből kiengedett embercsempészt engedett rá a többi tagállamra”.

Tarr szerint a kormány „kétszínűsége hosszú évekre hiteltelenítette a szigorú határőrizet politikáját”, amelyhez Európa csak most kezd visszatérni. Hozzátette: reméli, hogy az EU a jövőben közös forrásokat is biztosít majd a határvédelmi kerítések finanszírozására.

A képviselő bírálta a magyar kormány gazdaságpolitikáját is, amelyet szerinte „hibás döntések, több tucatnyi különadó és példátlan korrupció” jellemez. „A magyar gazdaságot nem Brüsszel tette tönkre, hanem azok, akik ma a kormányrúdnál állnak” – fogalmazott.

Tarr Zoltán szerint a tiszta kormányzás alapja a jogbiztonság, az alacsony adók, a méltányos megélhetés és a megbecsült nyugdíjak rendszere. „Csak így válhat Magyarország ismét megbízható, alkotó tagjává az európai közösségnek” – zárta felszólalását.