Az EU befagyasztott orosz milliárdokat akar felhasználni az európai fegyvereladások fellendítésére

Az EU vezető politikai döntéshozói közötti megbeszélések gyorsan arra terelődtek, hogy a 140 milliárd euró értékű befagyasztott orosz vagyon lefoglalása hogyan támogathatja legjobban Ukrajna Moszkva elleni háborúját. A legfontosabb prioritás: Kijev fegyvervásárlásának engedélyezése. Konkrétan európai fegyvereké, írja a Politico.

Az elmúlt hetekben drámai politikai fordulat történt Oroszország Európában – főleg belgiumi bankokban – blokkolt eszközeinek Ukrajnába küldése érdekében. Évekig vitatkoztak arról, hogy a befagyasztott készpénzt érintetlenül kell hagyni, csak a kamatokat kell levonni Kijev megsegítésére.

Európa vezetői most kezdik elfogadni egy nulla kamatozású „jóvátételi kölcsön” nyújtásának ötletét Kijevnek, amely biztosítaná, hogy a pénzt európai gyártóktól származó fegyverek vásárlására fordítsák.

„Strukturálisabb megoldásra van szükségünk a katonai támogatáshoz, ezért vetettem fel egy olyan jóvátételi kölcsön ötletét, amely az immobilizált orosz eszközökön alapul” – mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kedden Mark Rutte NATO-főtitkárral együtt. „Meg fogjuk erősíteni saját védelmi iparunkat azáltal, hogy a kölcsön egy részét európai és európai beszerzésekre fordítjuk.”

A mai koppenhágai informális csúcstalálkozó középpontjában részben az áll, hogyan költsék el a szankcionált orosz pénzt, és hogyan akadályozzák meg, hogy Magyarország és Szlovákia megvétózza a tervet.

Négy tisztviselő és diplomata szerint Friedrich Merz német kancellár ötlete, miszerint Ukrajnát arra kellene ösztönözni, hogy a kölcsönt EU-ban gyártott fegyverek vásárlására fordítsa – az ország lerombolt infrastruktúrájának újjáépítése helyett –, az egész Unióból támogatást kapott.

A fegyverek logikája az újjáépítéssel szemben egyértelmű volt. „Ha Ukrajna elveszíti a háborút, nem lesz mit újjáépíteni” – mondta egy EU-diplomata, akinek – a cikkben idézett többiekhez hasonlóan – névtelenséget biztosítottak a szabad beszédhez.

Miközben Franciaország továbbra is óvatos az ukrajnai kölcsön jogi vonatkozásait illetően, támogatja Merz azon törekvését, hogy a finanszírozást az EU-ban gyártott katonai felszerelések felé irányítsa – közölte Emmanuel Macron francia elnök hivatalának egyik tisztviselője.

További lendületet ad Svédország és Finnország, amely országok a 140 milliárd eurós hitel felhasználását javasolják „az európai biztonsági és védelmi képességek bővítésére Ukrajna európai együttműködésbe való szorosabb integrálásával”. A két északi nemzet hangsúlyozta az ipari együttműködés fontosságát, és kijelentette, hogy „Ukrajna modern katonai felszereléssel való ellátása fontos része Európa védelmi intézkedéseinek”.

Az EU és az Egyesült Államok közötti megromlott kapcsolatok Donald Trump elnöksége alatt megduplázták az EU erőfeszítéseit, hogy gondoskodjon önmagáról és megerősítse Kijev támogatását.

Más országok azonban kevésbé érdeklődnek a kölcsön katonai vonatkozása iránt – és azt szorgalmazzák, hogy Ukrajna szabad kezet kapjon a pénz elköltésében.

„Ideális esetben [a kölcsön] költségvetési támogatás lenne, amellyel Ukrajna eldönthetné, mit tesz” – mondta egy magas rangú EU-diplomata. „Minél kevesebb lesz a kölcsönre elkülönített összeg, annál jobb.”

A bizottság csütörtökön azt javasolta , hogy Ukrajna a kölcsönt európai fegyverek vásárlására, valamint a szokásos költségvetési támogatás fedezésére használja fel – a pontos felosztásról a vezetőkre bízva a döntést. Kijevnek kétségbeejtően kevés pénze van az orosz hadsereg feltartóztatására, és a vezetőinek mindössze hónapjaik vannak arra, hogy előteremtsék az ukrán csapatok számára szükséges összeget. A befagyasztott pénzeszközök jelenleg az Európai Központi Banknál letétben vannak az Euroclear, egy belgiumi székhelyű pénzintézet felügyelete alatt.

Precedenst teremteni

Egy komoly vitapont, különösen Belgium számára, hogy vajon a bizottság jogi indoklása a pénzlefoglalására megállja-e a helyét a bíróságon, miután Oroszország azzal fenyegetődzött, hogy beperli azokat az „eurodegeneráltakat”, akik hozzá mernek nyúlni Moszkva „vagyonához”.

A másik nagy kérdés az, hogy Brüsszel képes-e a szankciók jóváhagyásának szabályait átírni, és az egyhangúság helyett minősített többséggel dönteni, kiiktatva Pozsonyt és Budapestet a döntéshozatali folyamatból.

Az Európai Unió Tanácsának ügyvédei kedden azt mondták a pénzügyminiszter-helyetteseknek, hogy minden jogi aggályt meg lehet oldani – közölte két személy a keddi telefonhíváson –, ezt a véleményt általánosságban osztja Armin von Bogdandy, a Max Planck Összehasonlító Közjogi és Nemzetközi Jogi Intézet igazgatója is.

„A szöveg nem mondja ki, hogy milyen feltételek vonatkoznak a minősített többségi szavazásra. Tehát még mindig nehéz helyzetben vagyunk” – mondta von Bogdandy, aki nyáron írt a magyar vétó leküzdéséről az uniós szankciókkal kapcsolatban.

Több tagállamnak azonban komolyabb aggályai vannak, mert a döntés olyan precedenst teremthet, amellyel később maguk is kellemetlenül nézhetnek szembe.