Új lendületet adna az energia-infrastruktúrának az unió

Az Európai Bizottság elnöke kedden, a Mario Draghi nevével fémjelzett versenyképességi jelentés bemutatásának első évfordulóján tartott beszédében a versenyképesség erősítését, az innováció felgyorsítását, az energiaárak csökkentését és az európai függőségek mérséklését nevezte az unió következő prioritásainak.

Az energiaárakról szólva elmondta: bár az EU-ban a villamos energia több mint 70 százaléka már alacsony szén-dioxid-kibocsátású forrásból származik, és a múlt évben több mint 60 milliárd euróval csökkent a fosszilis energiahordozók importja, az árak még mindig „túl magasak, túl kiszámíthatatlanok és túlságosan eltérőek”. Az energiahálózatok jobb összekapcsolása érdekében „energia-sztrádák” kialakítását szorgalmazzák a szűk keresztmetszetek felszámolására.

Kiemelte továbbá, hogy Európa erős pozícióban van a mesterséges intelligencia korában: a kontinensen négy európai szuperszámítógép szerepel a globális top 10-ben, és a bizottság az „mesterséges intelligencia-gyárak” fejlesztését a legjobbak „gigagyárrá” bővítésével folytatja. Az eredetileg 20 milliárd eurós cél helyett 230 milliárd eurónyi magánszektori beruházási javaslat érkezett – tette hozzá.

Von der Leyen bejelentette: a következő többéves uniós költségvetés központi eleme az új versenyképességi alap lesz, több mint 400 milliárd eurós tervezett kerettel. Ebből 170 milliárd eurót a Horizon Europe kutatási programra, az eddiginél ötször többet a digitalizációra és hatszor többet a tiszta technológiákra szánnának.

A stratégiai függőségek csökkentésére vonatkozóan von der Leyen a kereskedelmi diverzifikációt, új megállapodásokat és a kritikus nyersanyagok kal kapcsolatos uniós rendelet alapján kiválasztott 47 európai projekt támogatását említette, külön kitérve az újrahasznosítás kulcsszerepére és egy készülő körforgásos gazdasági jogszabálycsomagra.

Mario Draghi volt olasz miniszterelnök, az Európai Központi Bank korábbi elnöke a sajtótájékoztatón figyelmeztetett: az elmúlt egy évben tovább élesedtek Európa növekedési, függőségi és finanszírozási kihívásai, ezért új sebességre, nagyobb léptékű és intenzívebb közös cselekvésre van szükség.

Draghi szerint az EU növekedési modelljének alapjai – a bővülő világkereskedelem és a magas hozzáadott értékű export – gyengültek. Az Egyesült Államok „évtizedek óta nem látott” vámokat vetett ki, Kína pedig erősödő versenytárssá vált, miközben az EU-Kína kereskedelmi többlet Peking javára csak december óta mintegy 20 százalékkal nőtt – mutatott rá. A függőségek – a védelemben az USA-tól, a kritikus nyersanyagoknál Kínától – korlátozzák az európai válaszlépéseket, és befolyásolják az unió mozgásterét – mondta.

A jelentés három prioritását – az innovációs rés zárását, a növekedést támogató dekarbonizációs pályát és a gazdasági biztonság erősítését – Draghi szerint azonnali, hónapokban mérhető eredményekkel járó intézkedésekre kell váltani.

Az energiárakkal kapcsolatban Draghi rámutatott: a földgáz és az ipari áram ára Európában tartósan magasabb, mint az Egyesült Államokban, ami veszélyezteti a digitális átállást és az mesterséges intelligencia terjedését. Draghi azt javasolta hogy rövid távon kollektív uniós gázbeszerzéssel, az energiakereskedelem átláthatóságának növelésével, valamint a megújulók és a nukleáris árazásának leválasztásával lehetne elérni gyors eredményeket.

Az uniós döntéshozatal gyorsítására Draghi jelezte: ahol lehet, a meglévő uniós hatáskörökkel kell élni, máshol „föderálisabb” működésre, erőforrásokat koncentráló megoldásokra van szükség. Hosszabb távon közös adósságkibocsátás is indokolt lehet közös, termelékenységet és innovációt növelő projektek finanszírozására.

„A világ már átlépte a saját tabuit. Európának is meg kell tennie, amit eddig nem mert, és konkrét határidőkkel, vállalásokkal kell számot adnia. Ha nem változtatunk, lemaradunk” – fogalmazott Mario Draghi.