A terrorizmustól a polgárháborúig

Nagyon kemény és hosszú nap volt, hiszen erre nem volt példa talán 1956 óta, hogy itt magyar rendvédelmieket ilyen kemény támadás ért volna, tulajdonképpen egy külső támadás érte az országot – emlékezett vissza az M1 stúdiójában Horváth József.

A Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatójának véleménye szerint a tíz év kellő távolság ahhoz, hogy valójában igyekezzünk úgy is látni, hogy ne csak nézzünk, hanem lássunk is. Látható most már, hogy ez egy tudatosan felépített összehangolt támadás volt, amely már akkor a magyar kormány ellen egy politikai nyomás kialakítását is célozta és azt, hogy a nemzetközi sajtóban megfelelő vágóképek születhessenek arról, hogy Magyarország mennyire nem humánus, nem együttérző ezekkel a szegény migránsokkal szemben, akiknél láttuk azt, hogy mindeközben ezek életerős férfiak voltak döntő részében, meg voltak a vezetőik és tegyük azt is rögtön hozzá, hogy mindeközben a többség az még arra törekedett, hogy akár más útvonalakon is még a határok lezárása előtt bejusson az óhajtott célországokba. Nyilvánvaló, hogy ezt a csoportot mások szervezték meg és hozták erre a területre és utána instruálták is őket – hangsúlyozta.

A biztonságpolitikai szakértő kiemelte, az nyilvánvaló volt, hogy azzal, hogy Magyarország azt az áradatot, amit az előtte való hetekben megtapasztaltunk, akár itt a fővárosban is vagy az autópályák mentén, azt egy magára valamit adó normális országnak meg kell állítania, hiszen olyan nem történhet meg, hogy egy szuverén állam területén keresztül ismeretlen emberek tíz és tízezrei sétáljanak át, hiszen ennek óriási biztonsági és politikai kockázata van, Magyarország megtette ezt a lépést úgy, hogy mindeközben a Nyugat eltartott kisujjal igyekezett még továbbra is úgy viselkedni, mintha ez egy teljesen természetes dolga lenne a világnak, emlékezzünk az osztrákokra, hogy ők azt mondták, hogy nem építenek kerítést, csak kapukat szárnyakkal, tehát ilyen álszentmódon álltak hozzá – húzta alá.

Horváth József kifejtette, Nyugat-Európában úgy gondolják, hogy még szükség van bevándorlókra, akár a munkaerőpiacon, hiszen ezt hallottuk, hogy ez majd milyen jó lesz, hogy a szír agysebészektől kezdve a gyári munkásokig, vagy az ápolónőkig megoldják a nyugat-európai munkaerő hiányt. Csak mindeközben nyilvánvalóvá vált az, hogy ez az integrációs elképzelés megbukott, a beérkezők döntő többsége írástudatlan volt, tíz év elteltével sem beszélik a fogadó ország nyelvét, és jelentős részük nem is dolgozik, hanem a szociális ellátórendszert terheli meg, plusz bűnözői tevékenységet folytat, és még sorolhatnánk, hogy mi mindent, ami nem segíti elő ezeknek az országoknak a normális működését, tehát tíz év után elérkezett Nyugat-Európa oda, hogy gyakorlatilag azt látjuk, hogy a terrorizmustól a polgárháborúig terjedő intervallumban alapvetően az országoknak a stabilitása rendült meg, még hogy ha erről nem is akarnak beszélni – jegyezte meg.

Horváth József emlékeztetett mindenkinek okos telefonok voltak a zsebükben, amivel a navigációt oldották meg. „És még egy dolgot említenék. Tíz évvel ezelőtt az ősz folyamán Párizsban egy összehangolt terrortámadást történt. Ennek a terrortámadásnak a résztvevőinek egy részét innen Magyarországról, illetve Röszke környékéről szállították el a Franciaországból beutazók. Tehát itt eközben egy katonai művelet is történt, hiszen a jól megszervezett terrorcsoport a beutazók közül tudta, hogy hol van az az 5-6 ember, akit neki vadidegenként fel kell venni, Párizsba kell szállítani, majd utána terrorakciót hajtanak végre” – fogalmazott.

A szakértő felhívta a figyelmet: „Itt Magyarországon gyakorlatilag már egy hónap után tudtuk és megdőlt az a nyugati mítosz, hogy itt a békésen jövő dolgozni akaró menekülő emberekről van szó, hiszen már akkor egyértelmű volt, hogy itt terroristák is megbújtak ezekben az csoportokban, akik utána ilyen akciókat hajtottak végre”.

Kifejtette, Brüsszelben és számos nyugat-európai országban a politikai elit még a homokba dugja a fejét. Megpróbálja akár az emberek szavazataival szemben is felszínen tartani ezt a migrációs politikát, hiszen ne felejtsük el, ha megnézzük Németországban az AFD előretörését, megnézzük Franciaországban Marine Le Pen megerősödését, többek között, alapvetően antidemokratikus eszközökkel igyekeznek kiszorítani ezeket a kormányból, illetve a politikai hatalom közvetlen közeléből.

„Tehát itt egy kettős folyamatot látunk, hiszen van egyfajta társadalmi nyomás, amiről nem akarnak tudomást venni, illetve azt mondják, hogy itt ezek szélső jobboldali radikális csoportok, még akkor is, hogyha mondjuk Londonban azt mondják, hogy pár tízezer ember volt, közben kiderül, hogy több százezer ember volt, és mondjuk néhány ezer embert meg szembeállítanak velük, és ki is rakják őket az utcára, hogy akkor a migráns barátok is hallassák a hangjukat, ami megint csak azt gondolom, hogy nem vezet máshova, mint egy polgárháborús helyzethez” – fogalmazott Horváth József.