Rogán Antal: Brüsszel nem a békére törekszik

Rogán Antal a Hídállam - a magyar gazdaság esélyei a változó világgazdaságban címmel tartott előadásában hangsúlyozta: Magyarországnak az ukrajnai háború energiafronton több mint 6300-6400 milliárd forintjába került, ennyivel több pénzt fizettünk ki energiáért. Több mint 2000 milliárd forintot fizettünk ki a „háborús infláció oldalán”, elsősorban a megemelkedett kamatok révén. Az elhibázott szankciós politika eredményeként pedig 700-1000 milliárd forint környékén van a magyar gazdaság kiesése, az oroszországi exportpiacok megszűnése miatt.

Magyarország tehát több mint 9 ezer milliárd forintot fizetett ki azért, mert itt van ez a háború a szomszédságunkban, és erre a háborúra a bevonódás politikájával válaszolt az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok korábbi vezetése - mondta, hozzátéve, hogy a háború eddig minden egyes magyar családnak 2 millió 200-300 ezer forintjába került.

Rogán Antal megítélése szerint hiába változott az Amerikai Egyesült Államok vezetése és a háborúhoz való hozzáállása, a béke megteremtése nem lesz egyszerű, mert az Európai Unió és benne Brüsszel nem a békére törekszik. Azt akarják, hogy ez a háború Ukrajna győzelmével végződjön, függetlenül attól, hogy ennek vannak-e reális kilátásai.

Ha pedig az Európai Unió nem a megegyezésre, nem a szankciós politika felszámolására törekszik, hanem annak folytatására, akkor a háború gazdasági terhei az Európai Unió tagjaként Magyarország számára gyakorlatilag változatlanok maradnak - tette hozzá Rogán Antal.

Ebben a helyzetben kellett a kormánynak megkeresnie azokat a reális kitörési pontokat, ahol a magyar gazdaság úgy erősíthető, hogy „megvannak hozzá a forrásaink, megvan hozzá az erőnk”. A miniszter kiemelte: az építőipar, azon belül a lakásépítés a gazdaságnak az a szegmense, ahol egyszerre tudják erősíteni a gazdaságot és a magyar családokat.

Megjegyezte: az Európai Uniót jelenleg irányító liberális baloldali mainstream világképébe nem illeszkedik bele a lakástulajdon, és ennek megfelelően alakítják ki a politikájukat. Míg Magyarországon 2010-ben 90 százalék körüli volt a lakástulajdonnal rendelkezők aránya, és az elmúlt 14-15 évben jelentősen nőtt, addig az európai országok többségében csökkent az arány - mondta, példaként említve Ausztriát, ahol 57,4 százalékról 54,5-re és Németországot, ahol 53-ról 47 százalékra csökkent a saját lakással rendelkezők aránya.

A szeptember 1-jén induló Otthon Start programról szólva kiemelte: az új hitelkonstrukció - szemben a korábbi programokkal - nem kötődik a családpolitikához, tehát nem kapcsol gyerekvállalást a hitelfelvételhez, ugyanakkor lehetővé teszi a családpolitikai programokkal való kombinálását.

Jelezte: mindössze az albérleti díjnak megfelelő összeget kell törlesztőrészletre fordítania annak, aki felveszi a fix 3 százalékos lakáshitelt, vagyis a bérleti díjnak megfelelő összegért lehet saját lakáshoz jutni.

Azt mondta: egy 10 millió forintos hitel esetében a jelenleg futó piaci hitelekhez képest havonta 20 100 forinttal, egy 50 millió forintos esetében pedig 100 498 forinttal kevesebbet kell fizetni a fix 3 százalékos hitelt felvéve. Az egész futamidőre számítva, 25 éves futamidő esetén 10 millió forint hitelnél 9 millió forintot, 50 millió forintos hitelnél pedig több mint 30 millió forintot spórol az, aki ezt a konstrukciót választja.

Ennél is fontosabb - folytatta a miniszter -, hogy Győrben ma az átlagos lakás bérleti díjáért egy 57 négyzetméteres, Debrecenben egy 61 négyzetméteres, Szegeden 49 négyzetméteres, Pécsett 55 négyzetméteres, Budapesten pedig egy 48 négyzetméteres lakást lehet megvásárolni a hitellel.

„Ennél kedvezőbb konstrukció, ha megnézzük, egyetlen egy európai országban sincsen a jelenleg futó konstrukciók között” - összegzett a miniszter.

Hangsúlyozta azt is: a programok összekapcsolhatók a jelenleg futó családtámogatási, illetve a fiatalokat támogató konstrukciókkal, így a hitelhez szükséges önerőhöz fel lehet használni például a munkáshitelt, a babaváró hitelt, a falusi csokot vagy a köztisztviselői otthontámogatást.

Rogán Antal azt mondta: ahogy nem szeretik Brüsszelben a saját lakáshoz jutást, úgy a támogatott energiaárakat sem; azokban az országokban, ahol Brüsszel megmondhatja, mi történjen, ott ezeket fölszámolják.

Hozzátette, a brüsszeli logikában sosem fogják elismerni, hogy a támogatott energiaárak a fogyasztás szempontjából kedvezőek, ezért az egész brüsszeli logikában az az ország, amelyik alkalmazza a támogatott energiaárakat, az a fogyasztási rangsorokban nem fog tudni előrébb jutni.

Emlékeztetett arra, hogy a lakossági fogyasztók villamosenergia-átlagára ma Magyarországon 9-10 eurócent, Németországban 41 eurócent, de szinte mindenhol máshol is felfelé térnek el. A földgáznál ez az eltérés két-két és félszeres, Skandináviában még nagyobb. Luxemburg mellett Magyarországon a legalacsonyabb a háztartások villamosenergia- és földgázfogyasztásának költsége a jövedelemhez viszonyítva - összegzett.