Az EU inkább Kijevet védi az EU-s állampolgárok helyett

Hogy írná le Magyarországnak a jelenlegi osztrák kormánnyal való kapcsolatát?

Különböző politikai családokhoz tartozunk. Ausztria az egyik legszorosabb gazdasági partnerünk, a gazdasági kapcsolatokat tekintve jó a viszonyunk. Ugyanakkor, Európa jövője, az energiabiztonság és a fő külpolitikai kérdések kapcsán a jelenlegi kormánytól eltérő nézeteink vannak.

Hogyan jellemezné Magyarország jövőképét az Európai Unióról?

Az alapító atyák által lefektetett eszmére építünk: a szuverén nemzetállamok együttműködésén alapuló Európáéra – amely békét, stabilitást és jólétet hozott az 1950-es és 1960-as években. Ezért akarunk változást Brüsszelben. Nézetünk szerint a Bizottság rossz válaszokat ad a felmerülő kihívásokra, és arra törekszik, hogy az EU-t egy szövetségi állam berendezkedésű entitássá alakítsa át, amit mi elutasítunk. Ez az osztrák kormánytól is megkülönböztet minket; megnyilatkozásai alapján a külügyminiszter a nagyobb fokú föderalizációt szorgalmazza.

A Bizottságnak vissza kell térnie a szerződések által meghatározott feladataihoz: a megállapodások pártatlan végrehajtásához, az ideológiamentes működéshez és a belügyek tiszteletben tartásához. Az Unió sokáig sikeres volt; az elmúlt tíz évben letért az útjáról. A szuverén államok közötti együttműködéshez való visszatérés jobb eredményeket ígér.

Az Ukrajnát ért invázió óta a Brüsszellel való viszony terhelt. Magyarországot Putyin-közeliséggel vádolják.

Aki Magyarország történelmét ismeri, tudja: az oroszok és szovjetek elleni ellenállás jellemzi. Ez nem szimpátiáról szól, hanem realitásokról. A béke jólétet teremt; ezért az európai projektnek a párbeszédre és a működőképes kommunikációs csatornákra kellene fókuszálnia. A kezdetektől fogva tűzszünetet és békét követelünk. Amikor júliusban az EU tanácsi elnökséget Magyarország átvette, a miniszterelnök egy békemisszióba kezdett a legfontosabb fővárosokban. Brüsszelben azelőtt sokáig a „béke” szót ki se lehetett ejteni.

Ukrajna EU-hoz való csatlakozása?

Amíg a háború tart, a csatlakozás komolyan nem tárgyalható. Nem vehető fel egy atomhatalommal háborúban álló ország – ez mindenekelőtt egy biztonsági kérdés.

Ehhez jönnek még intézményi és gazdasági aspektusok. Brüsszel részéről egy tendenciát lehet felfedezni, hogy Ukrajna csatlakozására hivatkozva a minősített többségi döntéshozatalt kiterjesszék a kül- és biztonságpolitikai, bővítési és költségvetési témákra is. Ezek a változások a nemzeti szuverenitás központi elemeit érintik. A brüsszeli elitnek a nemzetek vétőjogának lebontására irányuló terveit elutasítjuk. A szuverén nemzetek közötti együttműködés számunkra azt jelenti: bizonyos területeken az egyhangú döntéshozatalnak meg kell maradnia.

Az EU tagállamok érdekében áll Ukrajnának, mint új tagországnak a felvétele?

Ennek kapcsán felvetődik az a kérdés is, hogy egyáltalán gazdaságilag okos lépés lenne. Mit jelentene az EU költségvetésének és az agrárpolitikának az ukrán mezőgazdaság integrációja? Szükségünk van egy olyan stratégiára, amely következetesen az európai érdekekhez igazodik.

Trump elnök a békére törekszik. Mégis mik az esélyei erre fegyverszüneti megállapodás nélkül?

Nehezen megjósolható melyik a békekötésre megfelelő pillanat. Már került sor megbeszélésekre, amelyek közül néhány már áttöréshez közel áll. Mindeközben sokkal nagyobb lett a vágy a béke iránt. Trump elköteleződésével megnyílt erre a lehetőség.

Kaja Kallasnak, az EU külügyi főképviselőjének az ukrajnai háborúhoz való hozzáállása egybeesik Magyarországéval?

Nem. Korábban az őt érintő nagy jelentőségű döntések meghozatalánál Európa a tárgyalóasztalnál ült; ma az európai vezető személyeknek alig van már beleszólásuk a béketárgyalásokba. A saját maga – különösen a Bizottság részéről – elkövetett hibák következtében Európa az elmúlt tíz évben vesztett a versenyképességéből, a geopolitikai befolyásából és az őt megillető tiszteletből. Emiatt a békefolyamatban, amiben különösen érintett, nem számít kulcsszereplőnek.

Meg kellene változtatnia az EU-nak a külpolitikáját, vagy ismét a tagállamokra hagyni?

Mindenekelőtt minden egyes tagállamnak ki kell tudnia alakítania a saját álláspontját. Ugyanakkor szükséges, hogy az együttműködések és kompromisszumok vállalása által előálljon egy a nemzeti érdekeket valóban komolyan figyelembe vevő összeurópai érdek.

Egy példa: Ma megtámadta Ukrajna a Magyarországot és Szlovákiát kőolajjal ellátó fő szárazföldi csővezetéket. A Bizottság a két tagország érdekeinek védelme helyett láthatóan Ukrajnáét helyezi előrébb. Ezért az első feladat az európai érdek meghatározása és megvédése – csak ezután jöhetnek számításba már geopolitikai megfontolások. Fontos az ideológia szemellenzőtől megszabadulni: a Bizottság az európai polgároknak tartozik kötelességgel és a konfliktust a mi biztonságunk szemszögéből kell értékelnie.

Elvárja az EU-tól, hogy a Druzsba-vezeték elleni támadást félreérthetetlenül elítélje? A jövőbeli Kijevnek szánt EU-s segítséget az EU szempontjából kritikus infrastruktúrák elleni támadástól való tartózkodás ígéretéhez kellene kötni?

Röviden: igen. Magyarország és Szlovákia az Európai Unió tagjai, a magyarok és szlovákok EU-s állampolgárok. Az ilyen, energia-infrastruktúrát ért támadások nem absztrakt entitásokat érintenek, hanem a hús-vér emberek életét és mindennapjait nehezítik meg. Az Európai Unió intézményeinek az európai lakosság szolgálatában kellene állniuk, nem pedig különböző globalisztikus ideológiákén.

Kijev kritizálja az Önök Barátság-vezetéktől való függőségét (beleértve a Kazahsztáni-útvonalat). Van szándékuk a függőség (megszüntetésére?) és ha igen, mikorra (konkrétan: Adria-vezeték, alternatív szállítási szerződések, tárolás, finomító-átalakítás)?

Mi nem Kijevnek, hanem a magyar embereknek, a választóinknak tartozunk felelősséggel.

A magyar kormány kinyilvánította, hogy Brüsszel elhibázott szankciós döntéseinek a következményeit, ami az energiaköltségeket jelentősen megnövelnék, nem hagyja, hogy a magyar lakosságra és családokra hárítsák át. Az energiabiztonság területén a diverzifikálásban hiszünk: a magyar érdek, hogy kedvező árú és kiváló nyersanyagból tudjunk energiát előállítani. Ehhez elengedhetetlenek az orosz nyersanyagok.

Az EU valóban képes meghatározni az európai érdekeket és meg is tudja védeni azokat?

A mi szempontunkból nézve jelenleg nem ezt teszi. Európa a békéhez vezető út helyett a háborút finanszírozza. Európának a kezdetektől támogatnia kellett volna Trump békére irányuló kezdeményezését és saját stratégiáját ahhoz igazítania. Ehelyett maradt a háborús logikánál: a békéhez vezető út felé fordulás helyett az Ukrajnának küldött katonai segítségnél.

Az EU alkalmas arra, hogy egy katonai szövetség legyen?

Már régóta szó van egy „európai hadsereg” felállításáról. Szorgalmazzuk a hadiiparban és a nemzeti hadseregek közötti szoros kooperációt. Európának nem kellene csak az USA-ra támaszkodnia a biztonságpolitikában, viszont ennek elérését nem egy föderális struktúrában és nem adósságok felvételével kell megvalósítania, hanem az államközi együttműködésekkel. A közös biztonságpolitikára igent, egy a nemzeti szuverenitás feladása árán létrejövő föderális katonai modellre nemet mondunk.

Egy további vitapontot képez az illegális migráció: hogyan kellene az EU szintjén változásokat eszközölni, ha a szerződések és az Európai Emberi Jogi Konvenció csak egyhangúsággal megváltoztatható?

Szükséges egy átfogó új szabályrendszer. A változás iránti vágy egyértelmű, viszont hiányzik hozzá a hatékony jogi keret, ezért utasítottuk el a Migrációs Paktumot. A mi nézőpontunkból egy működőképes rendszer négy oszlopon nyugszik:

Első: hatékony határellenőrzés. Az államoknak meg kell állítaniuk az illegális határátlépést. Ez a normális. A Magyarországból Ausztriába való beutazáskor is ismét van belső határellenőrzés. A várakozási idő kb 30 perc.

Második: Az beadványok elbírálása, amíg a kérelmező az EU-n kívül tartózkodik. A menedékkérelmeket az EU területén kívül kell beadni, ezáltal csak a ténylegesen védelemre szorulók léphetnek be. Magyarország esetében például a kérelmeket a belgrádi nagykövetségen lehet benyújtani. A nyugat-balkáni útvonalon keresztüli migráció épp növekszik.

Harmadik: Visszafordítás lehetősége: A védelemre nem jogosultak esetének kezelésére jogilag és a gyakorlatban is kivitelezhető visszaküldési, hazatelepítési, kitoloncolási rendszert kell létrehozni.

Negyedik: a kiváltó okokkal szembeni küzdelem: a kibocsátó országok támogatása és az embercsempész hálózatok felszámolása.

Ennek a négy elemnek a megvalósításával az illegális migráció hatékonyan mérsékelhető.

A bírósági döntések vonatkozásában: Azért szabtak ki ránk büntetést, mert a külső határokat védjük. A bíróság a szolidaritás hiányával vádolt meg minket. Az eredmény: 200 millió euró büntetés plusz napi egy millió euró. A valaha egy országra kiszabott legmagasabb összeg, habár a Schengeni rendszernek a célja a EU külső határai védelmének biztosítása.

Az olasz miniszterelnök Meloni a menedékkérelmi eljárás folyamatát Olaszországon kívül helyeztette volna, de nem járt sikerrel.

Egy friss ítélet tényszerűen megtiltja az államoknak, hogy harmadik országokat egyoldalúan biztonságosnak nyilvánítsanak és a hazatelepítéseket erre a besorolásra alapozzák. Véleményünk szerint ez sérti az államok szuverenitását. Emellett a szerződésekre pillantva a Bíróság illetékessége is kétségbe vonható, mivel ezek a kérdések nemzeti hatáskörbe tartoznak. Tanulság: egy új és tiszta viszonyokat teremtő jogi keretre van szükségünk ­ és egy Bíróságra, ami a saját illetékességi határain belül tevékenykedik.