Az EB a 2028-2034 közötti időszakra 2000 milliárd eurós költségvetést javasol

Az új uniós költségvetés stratégiaibb, rugalmasabb és átláthatóbb lesz, miközben erősíti az EU válaszképességét és függetlenségét. Fontos, hogy a tagállami hozzájárulások nem növekednek, mivel új saját forrásokat vezetnek be, hogy visszafizethessék a koronavírus-járvány utáni helyreállítást célzó hiteleket – közölte.

Felhívta ugyanakkor a figyelmet: az MFF szigorú jogállamisági feltételekhez köti az uniós források felhasználását. „A jogállamiság tiszteletben tartása feltétlen elvárás az EU-költségvetés minden egyes eurójánál” – fogalmazott Ursula von der Leyen. Kiemelte, hogy a nemzeti és regionális partnerségi tervekben a jogállamiság és az alapvető jogok nemcsak előfeltételei lesznek a beruházásoknak, hanem a reformok kiemelt célterületei is. Az elnök szerint a következő költségvetés „okos feltételrendszert” alkalmaz majd, amely felelős forrásfelhasználást, teljes elszámoltathatóságot, szigorú biztosítékokat és világos ösztönzőket garantál. „Ez végső soron a polgárokat szolgálja” – tette hozzá.

Mint mondta, az első kiemelt terület az emberekbe, a tagállamokba és a régiókba történő befektetés, amelynek alapját a nemzeti és regionális partnerségi tervek képezik 865 milliárd eurós kerettel. Ezek célja, hogy a jelenleg széttagolt forrásokat összehangolják és integráltabbá tegyék a hatékonyabb működés érdekében. A cél egy átláthatóbb és hatékonyabb elosztási rendszer, amely figyelembe veszi a regionális eltéréseket, szegénységi kockázatokat, mezőgazdasági szükségleteket és határtérségi feszültségeket – fejtette ki.

A bizottság elnöke szerint az új rendszer egy „egyedi tervet” kínál minden régiónak, ugyanakkor az egész EU közös prioritásaihoz igazodik. A struktúra először teszi lehetővé, hogy egyetlen terv alatt integrálják az uniós célokat a régiók helyi igényeivel. A partnerségi tervek keretében egy egységes terven belül lehet kezelni az olyan átfogó témákat, mint a lakhatás, a régiók sajátos igényeihez igazítva.

Az EB elnöke kiemelte: az új költségvetés „történelmi újdonságokat” tartalmaz a szociális kiadások és a válságkezelés terén is.

Közölte: az Európai Bizottság megháromszorozza a migrációra és határigazgatásra fordított beruházásokat, valamint a szolidaritási alapok méretét is, hogy gyorsabban tudjon reagálni természeti katasztrófák és válságok esetén.

Bejelentette: a bizottság először tesz javaslatot arra, hogy a tagállamok akár 150 milliárd euró értékű, uniós garanciával ellátott hitelből valósíthassanak meg beruházásokat uniós célok – például védelmi ipar, energia-infrastruktúra vagy stratégiai technológiák – mentén. Az új pénzügyi eszköz a Catalyst Europe nevet kapta.

Közölte, hogy az új költségvetési javaslat 50 százalékkal emeli az Erasmus+ program forrásait, így még több fiatalnak nyílik lehetősége nemzetközi tanulmányi és szakmai tapasztalatszerzésre.

Az elnök hangsúlyozta, hogy a bizottság a civil társadalom megerősítését is prioritásként kezeli: több uniós program – köztük a nemzeti és regionális partnerségi tervek, valamint a versenyképességi alap – támogat majd környezetvédelmi, biodiverzitási és körforgásos gazdasággal kapcsolatos kezdeményezéseket.

Az új költségvetés részeként Agora EU néven egy átfogó, új program is indul, célja a médiaszabadság, a demokrácia, a polgári jogok, az európai értékek és a sokszínűség támogatása.

Ursula von der Leyen a költségvetés második nagy pillérét, a versenyképességi alapot is bejelentette, amely 410 milliárd euróból támogatja a jövő stratégiai technológiáit. „Ez létfontosságú az európai innováció, szuverenitás és gazdasági versenyképesség szempontjából” – hangsúlyozta. Az alapban megduplázzák a Horizon Europe programot, az EU zászlóshajójának számító kutatási és innovációs kezdeményezést.

A tiszta technológiák, a szén-dioxid-mentesítés és a körforgásos gazdaság szintén prioritást élvez: az elnök szerint az új MFF 35 százalékát klíma- és biodiverzitás célú kiadásokra fogják fordítani.

Kiemelte: Ukrajna támogatására 100 milliárd eurót különítenek el az MFF-ben. Az Ukrajnát segítő alap korábban 50 milliárd euróval indult, ám ez fokozatosan kimerül. A frissített keret a helyreállítást, az ellenállóképesség erősítését és Ukrajna EU-tagsághoz vezető útját segíti.

A bővítéspolitikáról leszögezte: „a bővítés nem pusztán politikai cél, hanem stratégiai befektetés Európa stabilitásába és jólétébe”. Hangsúlyozta: minden csatlakozás esetén felülvizsgálják az MFF-et, hogy az új tagállam méretének megfelelően határozzák meg a kohéziós és agrártámogatási fokozatosságot, az új tag hozzájárulását.

Ursula von der Leyen a közös agrárpolitika (KAP) jövőjével kapcsolatos kérdésekre reagálva elmondta: a mezőgazdaság erősödni fog, az alapvető, közvetlen kifizetések a gazdák számára – az összes mezőgazdasági támogatás 80 százaléka, azaz körülbelül 300 milliárd euró – biztosított és védett marad. Ugyanakkor az új nemzeti és regionális partnerségi tervek révén a mezőgazdasági közösségek szélesebb körű támogatáshoz is hozzájuthatnak. Mint fogalmazott, az új rendszer átláthatóbb, célzottabb és gyorsabb lesz, és mivel a különböző alapok eddig eltérő jogosultsági kritériumokkal és időzítéssel működtek, az integrált megközelítés nagyobb támogatási lehetőségeket kínál a gazdáknak és a vidéki közösségeknek. Úgy vélte, „a mezőgazdaság ebből profitálni fog”.