Az európaiak elutasítják a fegyverszállításokat

Azt írták, már az elmúlt években is megfigyelhető volt, hogy több európai kormányzat szilárdan elköteleződött az ukrajnai fegyverszállítások mellett, miközben országaik lakossága megosztott volt ebben a kérdésben, de az Európa harminc országában, harmincezer ember megkérdezésével készült Európa Projekt-kutatás alapján 2025-ben első alkalommal haladja meg a fegyverszállításokat ellenző európaiak tábora (49 százalék) a támogatók arányát (44 százalék).

Ezzel párhuzamosan megállapítható, hogy az ukrajnai hadianyag-szállításokat pártolók aránya tendenciózusan csökken: a felmérés szerint 2025-re – 2023-hoz viszonyítva – hat százalékponttal (ötven százalékról 44 százalékra) csökkent az Ukrajna felfegyverzését támogató uniós polgárok hányada, valamint a fegyverküldést ellenző tagállamok tábora a 2023-ban és 2024-ben regisztrált 12-ről 16 tagországra nőtt az idei évben.

Mindezek fényében kijelenthető, hogy az Ukrajna katonai megsegítését célzó fegyverszállítások kérdésében egyre nagyobb a szakadék az európai lakosság elvárásai és az európai politikai elit cselekvési irányai között – mutatott rá a Századvég.

A kutatásból az is kiderült, hogy a lakosság „Európa-szerte nem osztozik a vezető európai politikusok harci lázában”, és – az elmúlt évekhez hasonlóan – egyértelműen elzárkózik az ukrajnai katonai beavatkozástól: az európai válaszadók több mint kétharmada (67 százaléka) ugyanis nem ért egyet azzal, hogy saját országa katonákat küldjön Ukrajnába, továbbá az ukrajnai katonai beavatkozást pártolók tábora egyetlen vizsgált országban sem haladja meg az ötven százalékot.

A háborús intervenciót elutasítók aránya Svédország és Finnország kivételével valamennyi uniós tagállamban meghaladja a hadi beavatkozást támogatók hányadát, Ukrajna katonák küldésével történő megsegítését leginkább Magyarországon (kilencven százalék) és Bulgáriában (85 százalék) ellenzi a lakosság – ismertette a kutatás adatait a Századvég.