Az EU is a békét vágyja?

Bóka János úgy fogalmazott: az EU-nak támogatnia kellene Donald Trump amerikai elnök békekezdeményezését, mert ez az egyetlen kezdeményezés a béke kapcsán, ami „az asztalon van és komolyan vehető.” Hozzátette: az uniónak azokat a lehetőségeket kellene keresnie, amivel ennek a békekezdeményezésnek a sikeréhez hozzájárulhat.

A miniszter rögzítette: az európai gazdasági versenyképesség és gazdasági növekedés helyreállításához az EU és Oroszország közti kereskedelmi kapcsolatok átgondolására is szükség van.

Kiemelte továbbá, hogy az EU-nak új európai biztonsági architektúra kialakításán kell dolgoznia, aminek része a saját védelmi képességek megerősítése. „Ennek az architektúrának tárgyalásos, diplomáciai, intézményi keretei is kell, hogy legyenek, amely keretekben valamilyen módon Oroszországnak is részt kell vennie” – jegyezte meg.

Bóka János kijelentette: jelenleg az unió nem képes meghatározni egy olyan stratégiát, amelynek központi eleme nem Ukrajna biztonsága, hanem Európáé. Hozzátette, az unió továbbra is olyan politikát kíván vinni, amelynek a középpontjában Ukrajna anyagi, katonai támogatása, újjáépítése áll, valamint a zajló amerikai-orosz tárgyalásokhoz kapcsolódóan olyan kondíciók megállapítása, amelyek a tárgyalásnak nem részei – magyarázta.

Az unió bővítéséről szólva közölte: azt néhány tagállam és intézmény „biztonsági garanciának” tekinti, amely valójában az európai integráció teljes félreértése.

Jelezte: Ukrajna „politikai és eljárási gyorsítósávon halad”, az ország csatlakozási folyamata tartalmi és eljárási tekintetben is lényegesen különbözik minden eddigi csatlakozási formától. Erre a tempóra a miniszter szerint „nem volt még példa”. Bóka János kijelentette azt is: indokolt megkérdezni a polgárokat, hogy látják-e politikai, gazdasági realitását a csatlakozási folyamatnak.

Elmondta azt is, hogy Ukrajna támogatása sok pénzébe kerül az európai adófizetőknek. Az EU saját adatai szerint 2022 februárjától összesen 135–140 milliárd euró „konkrét támogatást” folyósított Ukrajnának költségvetési forrásból, ez az unió egyéves költségvetésével ér fel. „Vagyis éves átlagban a büdzsé negyedét költjük el erre, úgy, hogy Ukrajna még nem is tajga az Európai Uniónak” – hívta fel a figyelmet.

Az európai védelmi politika kapcsán közölte: támogatják azokat a javaslatokat, amelyek a tagállami mozgástér, azon belül is a költségvetési mozgástér bővítését szolgálják. „Ha komolyan gondoljuk a védelmi kapacitások bővítését, akkor arra valódi pénzt kell költenünk” – jelentette ki. Hozzátette: az unió közös hitelfelvételét nem tartják jó megoldásnak. A jogalkotási folyamatokban Magyarország konstruktívan vesz részt – mondta.

Leszögezte: az európai kontinens biztonságát továbbra is a NATO együttműködés keretében látják megvalósíthatónak.

Bóka János a migráció kapcsán elmondta, Magyarország támogatja azokat az uniós törekvéseket, amelyek a hazatérések felgyorsítását szolgálják vagy annak felülvizsgálatát, mely országok számítanak biztonságos harmadik- és származási országnak. Hozzátette ugyanakkor: mindez csak részleges megoldás.

Az energiaárak csökkentésével kapcsolatos uniós javaslatról azt mondta: a bizottság akcióterve számos eszközt felsorol, amit a tagállamok igénybe vehetnek, ugyanakkor „sajnos hallgat” azokról a területekről, amelyek felülvizsgálatával csökkenteni lehetne az árakat. Ilyen például a szankciós politika vagy a kibocsátási kvótakereskedelmi rendszer felülvizsgálata. Amíg ezekhez nem nyúlnak hozzá, addig nem lehet európai szinten mérsékelni az energiaárakat, ami pedig Európa versenyképességét károsan befolyásolja – hívta fel a figyelmet.