Az Európai Unió Bírósága is vizsgálja, mit tettek Von der Leyenék

Miközben a nemzeti kormányok és a dohányipari vállalatok óriási harcot vívnak a feketekereskedelem megállításáért, az Európai Bizottság az ártalomcsökkentett termékek szabályozásának szigorításával tovább nehezíti a küzdelmet – ez az egyik következtetés, amit levonhattunk az ágazat londoni csúcskonferenciáján.

Az E-Cigarette Summiton a világ minden tájáról érkező szakértők számtalan megközelítésből elemezték az iparág eddigi eredményeit, legfontosabb feladatait és legnagyobb kihívásait. Több állításban nem volt vita:

• aki eddig nem dohányzott, ne is tegye, aki igen, szokjon le róla mielőbb
• ha erre semmiképpen sem hajlandó, a cigaretta helyett használja az ártalomcsökkentett termékeket, hiszen a füstmentes opciók akár 95 százalékkal kevesebb káros anyagot bocsátanak ki a cigarettafüsthöz képest
• a szabályozóknak támogatniuk kellene ezt a folyamatot
• Svédország mintaállammá vált.

Utóbbi kettő között van összefüggés: mint megírtuk, svéd szakértők egyre részletesebb és mértékadóbb adatokra hivatkozva azt állítják, a skandináv tendenciákból kiindulva hárommillió európai életet menthettek volna meg 2000 és 2019 között, ha máshol is a füstmentes, ártalomcsökkentő stratégiát alkalmazzák.

A svédeknél a felnőtt lakosság körülbelül 24 százaléka fogyaszt nikotint, ám mindössze 5,3 százalék a hagyományos égéssel járó módon, például cigarettázik, a többség már valamilyen füst nélküli alternatívát használ – egyedül náluk legális a snüssz az Európai Unióban, máshol dohánymentes nikotinpárna kapható. Az EU-s átlag hasonló, az állampolgárok 24,9 százaléka fogyaszt nikotint, azonban nagy különbség, hogy túlnyomórészt még mindig tradicionális termékekkel. Ezzel párhuzamosan az egészségügyi adatokat nézve

Svédországban a rákos megbetegedések és a daganatok okozta halálozás is a legalacsonyabb, az EU-s átlaghoz képest például 41 százalékkal kisebb a tüdőrák előfordulása.

A Londonban elhangzottak alapján a világ többi részén nagyobb a baj – Brazíliában például a rugalmatlan szabályozás miatt konzervatív számítások szerint is ötmillióan használnak rendszeresen az országban illegálisnak számító ártalomcsökkentett termékeket –, de az Európai Unióban sem dőlhetnek hátra, sőt.

Az Európai Bizottság például sokat vitatott döntéssel tiltotta be az ízesített, hevített dohánytermékeket – az átmeneti időszak miatt bár a szabályozás 2023 októberében lépett életbe, a raktárkészletek kimerüléséig még tavaly is lehetett találkozni ezekkel a magyarországi Nemzeti Dohányboltokban. Az igazi kihívás most jön: az iparági szereplőknek el kell magyarázniuk a fogyasztóknak, hogy az ízesített, dohánymentes hevítőrúd alternatívája lehet a betiltott termékeknek, csakhogy közben a feketekereskedelem résztvevői is akcióba lendültek.

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a tiltás és a szigorítás az illegális szereplőket erősíti:

a legegyértelműbb példa Franciaország, ahol rendkívüli szabályokat vezettek be, az adókat is brutális magasságba emelték, ám ennek az lett az eredménye, hogy 2022-ben az Európai Unióban illegálisan forgalmazott cigaretta majdnem fele, 16,9 milliárd szál a francia piacon kelt el, az ország költségvetése pedig közel hatmilliárd eurónyi bevételtől esett el az előző évhez képest.

Bár az Európai Bizottság idén távozó egészségügyért és élelmiszer-biztonságért felelős biztosa, Stella Kyriakides szerint az ízesített, hevített dohánytermékek piacról való kivonásával újabb lépést tettek a cél felé, hogy 2040-re ötszázalék alatt legyen az európai dohányosok aránya, a Londonban bemutatott kutatási eredmények alapján nem az ízesítés a legfontosabb érv a hevített termékek mellett. Ráadásul a ciprusi politikus beszédében egyáltalán nem említette, hogy az Európai Parlament korábban azt az álláspontot képviselte, hogy a dohányipari irányelveknek törekedniük kell a már dohányzó, és valamilyen oknál fogva a dohány- vagy nikotintermékekről leszokni nem kívánó állampolgárok egészségének védelmére is.

A Bizottság módszereit az Európai Bíróság is vizsgálja, hiszen az ír Legfelsőbb Bíróság nem zárta ki: az EB túllépte a rá ruházott hatásköröket a tiltással – Magyarországról nézve annyira azért nem lepődünk meg azon, hogy a Bizottság finoman fogalmazva is rugalmasan kezeli a hatásköreit.

Az EB a felhatalmazáson alapuló hatáskörét úgy terjesztette ki, hogy egy új jogi kategóriát hozott létre a hevített dohánytermékek bevezetésével, azok ugyanis nem szerepeltek az eredeti, 2014-es uniós irányelvben. Ez azt mondta ki, hogy bizonyos piaci részesedés felett nem lehet értékesíteni olyan termékeket, amelyekben az ízesítés elfedi a dohányízt – ez lett például a mentolos cigaretták veszte.

A fogyasztók érdekében bevezetett szabályozásokat egyébként az iparág minden résztvevője támogatja, ebből a szempontból Magyarországon is fontos változás lépett életbe nyáron: a dohánymentes nikotinpárnák párnánkénti nikotintartalmát 17 milligrammban maximalizálták, így eltűnnek a rendkívül veszélyes, ennek akár a többszörösét is tartalmazó termékek. Emellett a gyermekbiztos zár is kötelezővé vált, amit eddig nem minden cég alkalmazott.