Európai Unió

Fontos a fejlesztés, a segélyezés és a béke támogatása

Azbej Tristan szerint az Európába irányuló migrációt nem menedzselni kell, hanem meg kell előzni

Nemzetközi fejlesztés, humanitárius segélyezés, valamint a béke támogatása által kell biztosítani, hogy a válságövezetekben élők kiszámítható jövőt tudjanak teremteni maguknak, elhárítva ezzel az onnan érkező migrációs fenyegetéseket – jelentette ki a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára Brüsszelben kedden.

Fontos a fejlesztés, a segélyezés és a béke támogatása
Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára
Fotó: MTI/Kocsis Zoltán

Azbej Tristan az Európai Unió Tanácsának magyar elnöksége által szervezett, a humanitárius segítségnyújtás, a fejlesztés és a békeépítés koncepcióját együttesen kezelő konferenciát (Nexus) követően nyilatkozott magyar újságíróknak.

Az államtitkár elmondta, a rendezvény azt járta körül, hogy milyen módon kell az európai szereplőknek a nemzetközi fejlesztési eszközökkel, a humanitárius segélyezés eszközével, valamint a béke támogatásának eszközével egyidejűleg biztosítani azt, hogy az Európa tágabb szomszédságában található válságövezetekben az élet kiegyensúlyozottá váljon, az emberek kiszámítható jövőt tudjanak teremteni maguknak, valamint elháruljanak az onnan érkező migrációs fenyegetések.

Tájékoztatása szerint az Európai Unió Tanácsának magyar elnöksége kifejtette azon álláspontját, hogy az Európába irányuló migrációt nem menedzselni kell, hanem meg kell előzni.

Ennek egyik eszköze a határok védelme, azonban hatékonyabb és emberségesebb módja annak a megteremtése, hogy a válságövezetekben élő emberek a szülőföldjükön tudjanak jövőt építeni maguknak, és ne engedjenek annak a csábításnak vagy néha kényszernek, hogy illegális utakon Európába induljanak – mondta.

„A magyar kormánynak, az Európai Unió Tanácsa magyar elnökségének és a Hungary Helps programnak is az az alapvetése, hogy nem a bajt, nem a bajba jutott embereket kell Európába hozni, hanem a segítséget kell odavinni, ahol a baj van” – fogalmazott.

Az államtitkár fontosnak nevezte a párbeszéd fenntartását a válságövezetek országaival, majd kiemelte: az Európai Unióval baráti vagy az együttműködésre nyitott kormányokhoz a kölcsönös érdekek és a kölcsönös tisztelet mentén kell viszonyulni.

Szakítaniuk kell az Európai Unió egyes szereplőinek azzal a káros felfogással, hogy kioktatnak bizonyos országokat, és saját ideológiájuk mentén erőltetnek rájuk olyan értékeket, amelyek nem gyökereznek az adott kultúrában.

Kijelentette: nem lehet külön kezelni a humanitárius segélyezést, nem lehet külön kezelni a nemzetközi gazdasági fejlesztési partnerséget, és nem lehet külön kezelni a béketámogatást és a védelmi együttműködéseket.

Szavai szerint Magyarország ezt a gyakorlatban is megvalósítja a Száhel-övezetben. A magyar kormánynak a Hungary Helps programon keresztül végzett humanitárius és fejlesztési, valamint békeépítési szerepvállalása Csádban azt a célt szolgálja, hogy kölcsönösen előnyös partnerség révén stabilitást és olyan jövőt teremtsen az ott élő emberek számára, ami – mint kiemelte – elkerülhetővé teszi, hogy állandó humanitárius válsághelyzet jellemeze az országot.

A fellépés révén elkerülhetővé válik az is, hogy a térség jelenleg utolsó „stabil bástyájának” számító ország összeomolva kiindulópontja vagy áteresztőpontja legyen egy akár százmilliós migrációs hullámnak, amivel szemben Európa már nem tudna védekezni – hívta fel a figyelmet.

Az államtitkár hangsúlyozta: a magyar uniós elnökség és a magyar kormány célkitűzése az illegális migrációnak ilyenformán való megelőzése. „Erre ösztönözzük, erre hívjuk fel az Európai Uniót és az intézményeit is” – fogalmazott Azbej Tristan, majd kiemelte: magyar prioritás a helyi partnerségekre helyezett hangsúly különösen a hitelvi szervezetekkel.

Magyarország fölismerte ugyanis, hogy a keresztény hitelvű partnerek a kiszolgáltatott emberekhez legközelebb álló humanitárius és fejlesztési partnerek.

Ezt az alapvetést Magyarország az Európai Unió számára is átadja – közölte.

„Felhívjuk az Európai Unió intézményeit arra, hogy szorosabban működjenek együtt az egyházi és a keresztény szereplőkkel” – fogalmazott Azbej Trisztán, majd hozzátette: az Európai Unió intézményei a „politikai korrektkedés” jegyében ne fosszák meg magukat az egyházi partnerekkel való együttműködéstől, és álljanak ki a világban üldöztetést szenvedő keresztény emberek mellett.

Kapcsolódó írásaink