Európai Unió

Magyarország betartja az uniós jogból eredő kötelezettségeit

Bóka János: Hazánk is többféle típusú tartózkodási engedélyt kínál unión kívüli országok állampolgárainak

Magyarország betartja az uniós jogból eredő kötelezettségeit, a schengeni szabályoknak megfelelően minden szükséges ellenőrzést, köztük a biztonságra vonatkozó ellenőrzést is elvégzi azon unión kívüli országok állampolgárainak esetében, akik a szóban forgó Nemzeti Kártya Program keretein belül letelepedési engedélyt kérnek – jelentette ki az európai uniós ügyekért felelős miniszter Strasbourgban szerdán.

Magyarország betartja az uniós jogból eredő kötelezettségeit
Bóka János: Ami konkrétan a schengeni térség biztonságát illeti, a vonatkozó jogszabályok alapján Magyarország továbbra is minden ellenőrzést végrehajt
Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Az Európai Parlament plenáris ülésének a Nemzeti Kártya Programmal összefüggésben tartott vitáján Bóka János hangsúlyozta, a többi tagállamhoz hasonlóan Magyarország is többféle típusú tartózkodási engedélyt kínál unión kívüli országok állampolgárainak. Ezen engedélyek egyike Magyarországon a Nemzeti Kártya Program – mondta.

Az unión kívüli országok állampolgárainak beutazása és tartózkodása bármely tartózkodási engedély kategóriájában történő megadásakor, a tagállamokat kötik az uniós jog szerinti kötelezettségeik, ideértve a lojális együttműködést és a schengeni övezetbe való belépéshez szükséges ellenőrzések elvégzésének szükségességét – emelte ki.

„Bármely tagállam azon joga, hogy tartózkodási és munkavállalási engedélyeket adjon ki, amelyek bizonyos fokú eljárási könnyítést vagy egyéb előnyöket kínálnak bizonyos országok állampolgárai számára, önmagában nem jelenti az uniós szabályok megsértését vagy megkerülését” – fogalmazott.

Ami konkrétan a schengeni térség biztonságát illeti, a vonatkozó jogszabályok alapján Magyarország továbbra is minden ellenőrzést végrehajt – tette hozzá beszédében Bóka János.

Sztella Kiriakídisz egészségügyért felelős biztos beszédében kijelentette: Fehéroroszország és Oroszország fenyegetést jelent, az Európai Unió biztonságát veszélyeztetik. Emlékeztetett: az EU szigorúbb vízumszabályok bevezetésére kérte a tagállamokat az orosz állampolgárok esetében, és azt javasolta, hogy az EU határán élénkebb figyelem kísérje az érkező oroszokat. Ennek oka – mint kiemelte –, hogy az orosz kémkedés aggasztó méreteket öltött, és számos tagállamot érint. Szerinte a program működtetése aggodalomra ad okot, hiszen – szavai szerint – megkönnyíti az orosz állampolgárok bejutását Európába, miközben az orosz agresszió Ukrajna ellen az unió biztonságát fenyegeti.

„Nem tudjuk, hogy az orosz állampolgárok által képviselt fokozott veszélyt hogyan lehet kiszűrni a magyar Nemzeti Kártya Program keretein belül” – tette hozzá beszédében az uniós biztos.

László András, a Fidesz EP-képviselője a vita során elmondott felszólalásában a Nemzeti Kártya Programmal kapcsolatban azt mondta: „a tények magukért beszélnek”. Elmondta, 2021-ben az ukrajnai háború előtt az uniós országok 536 241 vízumot állítottak ki orosz állampolgároknak. 2022-ben, a háború kitörésének évében már 687 239 vízumot adtak oroszoknak. 150 ezerrel többet, mint a háború előtt – hívta fel a figyelmet. 2023-ban, amikor már több tíz hónapja dúlt a háború Ukrajnában, Franciaország 99 517, Spanyolország 92 414, Görögország 54 289 vízumot adott ki orosz állampolgároknak. „Tudják, hány vitát tartott ezekről az Európai Parlament? Nullát” – hívta fel a figyelmet.

A politikus arról tájékoztatott, hogy 2023. január 1-jén 711 035 orosz állampolgár tartózkodott legálisan az Európai Unióban. Ebből 259 517 Németországban, míg Magyarországon kevesebb, mint egy százalékuk.

Elmondta, a Nemzeti Kártya Program keretében júliusban Magyarországon összesen öt engedélyt adtak ki oroszoknak, augusztusban szintén ötöt. „Ezek a tények. És mégis ez a téma már másodszor szerepel az Európai Parlamentben, előbb a LIBE szakbizottságának, majd a plenáris napirendjén” – hívta fel a figyelmet László András.

Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk Mozgalom EP-képviselője felszólalásában kijelentette: Magyarország szabad, majd úgy fogalmazott: „Elvárjuk, hogy függetlenségünket, törvényeinket és szokásainkat mindenki tiszteletben tartsa.”

A politikus álszentnek nevezte, hogy biztonsági kockázatokra hivatkozva kritizálják a magyar kormányt, illetve, hogy az unió vezetése támadja és bünteti Magyarországot. Szerinte erre az uniós vezetőknek „semmi joguk sincs, hiszen évek óta milliószámra, mindenféle ellenőrzés nélkül engedik be az illegális migránsokat Európába” ahelyett, hogy megvédenék az európai polgárokat.

Azt mondta, az uniós Kék Kártya Program sokkal több lehetőséget ad az EU-n kívülről érkező munkavállalóknak, mint a Magyar Nemzeti Kártya. „Durva ez a kettős mérce” – jelentette ki.

„Inkább fizessék ki azt a kétmilliárd eurót, amennyibe eddig a magyar és az uniós határ védelme került, valamint azonnali hatállyal szabadítsák fel a hazámnak járó pénzügyi forrásokat” – tette hozzá felszólalásában Borvendég Zsuzsanna.

Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció (DK) EP-képviselője felszólalásában azt mondta: az elmúlt pár évben az Orbán-kormány a bevándorlás egyik európai központjává tette Magyarországot.

„A magyar miniszterelnök mindig határvédelemről papol, de valóságban egymás után gyártja a kiskapukat az EU-ba igyekvőknek, valódi nemzetbiztonsági átvilágítás nélkül. Itt már nem vendégmunkáról beszélünk, nem migrációról beszélünk, hanem egy súlyos biztonsági kockázatról” – fogalmazott.

Szavai szerint a magyar kormány mások mellett orosz és fehérorosz kémek, alvó ügynökök és háborús bűnösök előtt nyitotta meg az Európai Unió kapuit.

„Legyen világos, ha bárhol Európában biztonsági rés van, akkor azt úgy hívják, hogy Orbán Viktor – fogalmazott Molnár Csaba, majd úgy folytatta: – Orbán egy zsarolóvírus az EU-ban, amit Vlagyimir Putyin orosz elnök telepített, és használja is addig, ameddig hagyjuk.”

Kapcsolódó írásaink