Magyarország az Európai Mesterségesintelligencia-testület első levezető elnöke

A rendelkezések nagy többségét a tagállami felkészülési feladatokra szabott kétéves időszakot követően, 2026-tól kell majd alkalmazni.

Az MI-rendelet végrehajtásának felkészülési folyamatában jelentős szerepet játszik az EU tagállamainak képviselőiből álló Európai Mesterséges Intelligencia Testület, amely hidat képez Brüsszel és a tagállamok között, ezáltal segítve a rendelet végrehajtását, az ahhoz kapcsolódó ajánlások kidolgozását és a hatósági gyakorlatok egységesítését.

Az Európai mesterségesintelligencia-testület nemrég elfogadott eljárásrendje szerint Magyarország folyamatban lévő soros elnökségére tekintettel hazánk tölti be a testület levezető elnöki tisztségét 2024 végéig. Magyarországot a testületben Szolnoki Szabolcs, a Nemzetgazdasági Minisztérium technológiáért felelős helyettes államtitkára képviseli, valamint a Neumann Nkft. és a Kormányzati Informatikai Ügynökség szakértői is részt vesznek a magyar delegáció munkájában.

Jelenleg az unió összes tagállama célzottan készül a rendelet gyakorlati alkalmazására. A felkészülés az EU egésze számára kihívást és egyben feladatot is jelent, hisz az MI Rendelet a témát érintő első szabályozásként nem rendelkezik korábbi mintákkal vagy bevett gyakorlatokkal, így a részletek kidolgozása közös erőfeszítést kíván – magyarázta az NGM. A magyar álláspont szerint az MI Rendelet erős jogi kereteket nyújt a mesterséges intelligencia biztonságos és felelős használatához. Az NGM közleménye úgy fogalmaz, hogy „elkötelezettek vagyunk amellett, hogy az MI Rendelet végrehajtását oly módon kell megszervezni, hogy a hazánkban is kialakítandó szervezeti keretek erősítsék a KKV-k versenyképességét és elősegítsék a gazdasági növekedést.

Levezető elnökként kiemelt kötelességünk e közös uniós érdekek érvényre juttatása, valamint a teljes európai MI ökoszisztémával kapcsolatos folyamatos párbeszéd fenntartása.” Hazánk és az EU is abban érdekelt, hogy az MI Rendelet végrehajtása megfelelően szolgálja mind a biztonságos alkalmazás követelményét, mind pedig a gazdasági célkitűzések megvalósulását, hozzájárulva ezzel a magyar és európai versenyképesség dinamikus növeléséhez – fűzte hozzá az NGM.