A magyar elnökség szívügye Európa érdekeit is képviselni

Kovács Attila azt mondta: a most következő politikai időszak legfontosabb kérdése az lesz, hogy tesz-e az EU vezetése lépéseket a szomszédságában kirobbant fegyveres konfliktus mielőbbi befejezése érdekében.

A magyar miniszterelnök békemissziója jó visszhangot kapott – állapította meg, jelezve: az első bátor lépést sok esetben a magyar miniszterelnök tette meg, „legyen szó Európa versenyképességéről, migrációról vagy háború és béke kérdéséről”.

A kutatási igazgató úgy vélekedett, a magyar uniós elnökség „minden politikai gáncsoskodás ellenére” jól indult és jól működik. Felidézte azt is, a most induló őszi politikai szezon már a júniusi európai parlamenti választással megkezdődött, amelyen az európai polgárok jelentős része azt az üzenetet küldte Brüsszelbe, hogy változásra van szükség.

„Változásra van szükség a migrációs politikában, a béke kérdésében, el kell utasítani a háborút és lépéseket kell tenni a fegyverszünet elérése érdekében” – fogalmazott.

Hozzátette: Brüsszel azonban továbbra is a változatlanságban érdekelt, ennek bizonyítéka az is, hogy újraválasztották az Európai Bizottság (EB) élére Ursula von der Leyent, akinek a válságokra adott válaszai „döntő többségükben elhibázottak voltak”.

Kovács Attila szerint felmerül a kérdés, hogy az uniós döntéshozók „valóban európai érdekeket követnek vagy az Egyesült Államok geopolitikai érdekeinek szolgálatába álltak”. „Van azért fény az alagút végén” – folytatta – , hiszen megalakult a Patrióták képviselőcsoportja, amelyik nemzeti, konzervatív, szuverenista alapon képzeli el az EU jövőjét.

Ez a politikai formáció az Európai Parlament legmeghatározóbb csoportjává vált, a brüsszeli elit mégis kiszorította az érdemi döntéshozatalból őket – mondta. Közölte: a német és a francia kormány „egyértelmű válságban van”, így kérdéses, hogy Európa képes lesz-e válaszokat adni a globális kihívásokra a következő időszakban.

Lajkó Fanni elemző arra hívta fel a figyelmet, hogy hosszú távon tarthatatlan az a célkitűzés, amely a föderalista Európai Unió előmozdítását szorgalmazza. Szükség van arra, hogy a Patrióták véleményét minél inkább becsatornázzák az Európai Parlament munkájába – mondta.

Rámutatott arra is, hogy az EU vezetése figyelmen kívül hagyja a szuverenista pártok fejlődését, bővülését, és fontos vezetői pozíciókból kizárták őket. Ezzel több millió választópolgár akaratát hagyták figyelmen kívül, sőt az Európai Parlament a saját szabályzatával is szembe ment, mert a posztok elosztásának tükröznie kellene a parlamentben lévő politikai erők arányát – jegyezte meg Lajkó Fanni.

Kitért arra is, hogy jelenleg „fokozódó illegális migráció, romló versenyképesség, valamint az infláció és a megélhetési költségek növekedése” jellemzi Európát. Erre a vezetőknek muszáj lesz választ adniuk – jelentette ki.

Közlése szerint Von der Leyen tekintélye gyengült, ezért kérdésessé vált, hogy az újraválasztott elnöknek sikerül-e hatékony, sikeres Európai Bizottságot felállítania, vagy továbbra is „belső megosztottság és botrányok fogják jellemezni a következő öt évet”.

Hozzátette: a novemberi amerikai választásnak nagy hatása lesz az európai politikára, Donald Trump növekvő esélyei pedig „aggodalmat keltenek” az uniós vezetésben.