Európai Unió

Bóka János: A magyar EU-elnökség felelőssége, hogy meghallgassa az európai polgárok szavát

„Eláruljuk a reményeiket és elvárásaikat"

Bóka János: a magyar EU-elnökség felelőssége, hogy meghallgassa az európai polgárok szavát

Bóka János: A magyar EU-elnökség felelőssége, hogy meghallgassa az európai polgárok szavát
Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter beszédet mond az EU parlamentjei uniós ügyekkel foglalkozó bizottságainak (COSAC) konferenciáján az Országház Felsőházi üléstermében 2024. július 29-én
Fotó: MTI/Hegedüs Róbert

Úgy fogalmazott: az EU nem lehet sikeres a csatlakozó államok, valamint a tagállamok nemzeti parlamentjei nélkül.

Felidézte: húsz évvel ezelőtt Magyarország kilenc másik országgal együtt csatlakozott az EU-hoz, azonban két évtizeddel később a geopolitikai környezet és a biztonság drámai változásokon esett át.

Most tíz állam aspirál az uniós tagságra, akik hisznek abban, hogy az EU-tagság hosszútávú békét, biztonságot, stabilitást, bőséget, prosperitást jelent számukra - tette hozzá, majd részletesen beszélt ezekről az országokról.

Ukrajna csak öt nappal az orosz agressziót követően jelentkezett tagságra. A kihívásokkal tűzdelt időszakok dacára azonban előrelépéseket tett a reformok terén - jelezte az uniós biztos. Ismertette: az első kormányközi konferenciát júniusban Luxemburgban tartották, és annak érdekében, hogy megfeleljen minden tagsági elvárásnak, Ukrajnának elkötelezettnek kell lenni a folyamat iránt, illetve folytatni kell reformtörekvéseit.

Szólt arról is, hogy az 50 milliárd eurós ukrajnai támogatással Európa fokozta az erőfeszítéseit, az Európai Bizottság jóváhagyta az első ütem majdnem 4,2 milliárd eurós kifizetéseit, és 2024-ben összesen 16 milliárd eurót fizetnek ki az ukrajnai költségvetésbe, ha Ukrajna is megfelel az EU által támasztott feltételeknek.

Moldova múlt hónapban kezdte el a csatlakozási tárgyalásokat, 1,6 millió eurós befektetéssel az EU támogatta a kulcsfontosságú szállító útvonalak rehabilitációját, illetve a zöld és digitális átállást - emelte ki.

Georgia tavaly decemberben kapott tagjelölt státuszt az alapján, hogy elkötelezi magát kilenc lépés iránt, fokozva a jogállamiságot és az alapvető jogok érvényesülését - mondta az uniós biztos. Ezt követően azonban ellentmondásos jogszabályok születtek az országban, amelyekkel szemben az EU vezetői kifejezésre juttatták súlyos aggodalmaikat, kimondva azt, hogy a külföldi befolyás átláthatóságáról szóló törvény visszavetést mutat a tagjelölti státuszt illetően - jelentette ki.

A Nyugat-Balkánon nagy lendület mutatkozik a bővítés iránt, ez a magyar elnökség napirendjének is fontos prioritása - mondta Várhelyi Olivér. Úgy fogalmazott: csak a régió csatlakozásával lehet teljes az unió

A térség országairól szólva kiemelte: Montenegró fontos lépést tett előre a bővítési folyamatban a kormányközi júniusi konferencián.

Szerbia esetében a versenyképességgel és az inkluzív növekedéssel kapcsolatos fejezeteket is meg kell nyitni - jelezte, hozzáfűzve, hogy a szerb kormány kifejezte elköteleződését az uniós reformok bevezetésének sürgetésében. A jelenlegi geopolitikai kontextusban létfontosságúnak nevezte, hogy Szerbia bemutassa stratégiai irányát az EU-nak.

Az albán reformok is folytatódtak, az igazságszolgáltatás terén, ugyanakkor Várhelyi Olivér további erőfeszítéseket tart szükségesnek a tulajdonjog illetve a jogállamiság terén.

Észak-Macedóniának fel kell gyorsítania az unióval kapcsolatos reformjainak végrehajtását, és alkotmányos módosításokra van szükség a folyamat továbbviteléhez - jelentette ki az uniós biztos.

Bosznia-Hercegovina esetében a tárgyalási keretrendszeren dolgoznak, jelenleg mind a nyolc lépés, amelyet az Európai Bizottság októberben fektetett le, már megtörtént - közölte.

Várhelyi Olivér beszélt egy új eszközről, a növekedési tervről, amely felgyorsítja a bővítési partnerek integrációját. Ez előmozdítja a nyugat-balkáni régió társadalmi-gazdasági integrációját az EU-val, és a tagállamiság előnyeit kínálja fel még a csatlakozást megelőzően, például a közös regionális piaccal - hangsúlyozta.

A reform és növekedési eszköz az egész régió GDP-jének egyharmadát mobilizálja, tíz kulcsfontosságú beruházási zászlóshajót azonosít, amelynek segítségével a hosszútávú társadalmi-gazdasági helyreállítást lehet megcélozni a regionális együttműködést előtérbe helyezve - fejtette ki.

Emellett tájékoztatása szerint 68 stratégiai fontosságú projektet vezettek be a közlekedés, az energetika, a környezetvédelem, a klímaváltozás, a digitális infrastruktúra, a humán tőke fejlesztése és az üzleti szféra fejlesztése érdekében.

Az összes pénzügyi támogatás 2027-re eléri kohéziós alap intenzitásának 90 százalékát annak érdekében, hogy a Nyugat-Balkán csatlakozhasson, mert a gazdaság és a társadalom valódi integrációja nélkül a bővítés nem lesz sikeres - jelentette ki az uniós biztos.

Várhelyi Olivér hangsúlyozta: az EU bővítési politikája egyértelmű és szükséges geostratégiai befektetést tükröz a saját hosszútávú békénk, stabilitásunk, prosperitásunk és biztonságunk érdekében.

Kapcsolódó írásaink