Európai Unió

Repülőrajtot vett a magyar elnökség

Sor került az informális tanácsülésre

„Repülőrajtot vett” a magyar európai uniós elnökség: már az első napokban számos olyan rendezvényt tartottak, amelyek az egész unió érdeklődését felkeltette – mondta az európai ügyekért felelős miniszter csütörtökön a TV2 Mokka című műsorában.

Repülőrajtot vett a magyar elnökség
Bóka János, európai uniós ügyekért felelős miniszter
Fotó: MTI/Purger Tamás

Bóka János azt mondta: az elnökség első hetének elején sor került az úgynevezett informális tanácsülésre, amely a versenyképességért felelős miniszterek találkozója volt Budapesten, és az egyeztetésen megvitatták egy új versenyképességi paktum lehetőségét, tartalmát.

Az egyeztetésen szó esett az mesterséges intelligencia szerepéről és az elektromosautó-gyártás támogatásáról – tette hozzá.

„Minden úgy alakult az első néhány napban, ahogy terveztük, nagyon érdekes és mozgalmas elnökségnek nézünk elébe” – hangsúlyozta a tárcavezető.

Bóka János rámutatott, hogy az uniós elnökségeknek vannak központi prioritásai, amelyek meghatározzák az adott elnökség irányvonalát. A magyar elnökség központi témája a versenyképesség, de emellett foglalkoznak majd a biztonság- és védelempolitika erősítésével, az illegális migráció elleni küzdelemmel, az EU bővítésével, az agrár- és kohéziós politikával, „de mindent, amit csinálunk, abból a szempontból fogunk nézni, hogy ez hogyan járul hozzá az európai versenyképesség erősítéséhez” – fogalmazott a miniszter.

Úgy folytatta, hogy az elnökség központi rendezvénye az úgynevezett informális európai tanácsülés lesz, amelyet november 8-án tartanak Budapesten. A rendezvényre az uniós állam- és kormányfőket várják azzal a céllal, hogy elfogadjanak egy versenyképességi paktumot, amely kijelöli azokat a pontokat, ahol az EU-nak a következő öt évben „erőfeszítést kell tenni”.

Hozzátette, hogy ide tartozik a belső korlátok lebontása, az infrastrukturális, energetikai kapcsolatok erősítése, a pénz és tőkepiaci unió kiteljesítése, valamint a munkaerőhiány enyhítése.

Kérdésre elmondta azt is, hogy az elmúlt időszakban szinte valamennyi uniós tagállamban gazdatüntetések voltak, s a megmozdulások hátterében az állt, hogy „az európai gazdák és az európai agrárpolitika perspektívát vesztett, irányt tévesztett”: nem biztosít tisztességes megélhetést a gazdáknak, a mezőgazdaság nem versenyképes és nem biztosítja az ellátást a stratégiai értelemben fontos termékekben.

Ez – a tárcavezető szerint – az „elhibázott” ukrán piacnyitás miatt is alakult így, ezért egy olyan vitát kell lefolytatni, amely ezt a „pályáról kisiklott rendszert” újra helyreállítja.

Bóka János szólt arról is, hogy a magyar EU-politika mindig is nagyon erős karakterrel, sajátosságokkal rendelkezett, „nekünk mindig nagyon erős elképzelésünk volt az Európai Unió működéséről, véleményünk arról, hogy hogyan lehetne javítani”, s ennek a magyar elnökségben is tükröződnie kell.

Hozzátette, hogy ez nem jelenti azt, hogy az együttműködés a tagállamokkal ne lehetne hatékony és olajozott azokon a területeken, ahol az érdekek és az értékek közösek, a programot ezért úgy állították össze, hogy abban konszenzusos elemek legyenek, így annak megvalósításában számítanak a több tagállamra is.

Bóka János hangsúlyozta, hogy az elmúlt öt évet a magyar kormány sikertelennek értékeli az unió működése szempontjából, és az uniós választások eredménye is azt támasztja alá, hogy többségben vannak azok, akik szerint változtatni kell, nem mehet minden úgy, ahogy az elmúlt öt esztendőben ment.

„A magyar elnökségnek van egy olyan politikai felelőssége is – a gépház működtetése mellett –, hogy ennek a változásnak a reményét életben tartsa és a változás hangját megjelenítse az intézményekben” – emelte ki a miniszter.

Elmondta azt is, hogy őszintének és realistának kell lenni akkor, amikor „belőjük egy elnökség ambíciószintjét”, hiszen az elnökség önmagában nem az unió vezetését jelenti, hanem kiemelt szerepet abban, hogy egy ország a tagállamok véleményét koordinálja, összefogja, az intézmények olajozott működését biztosítsa.

Ugyanakkor egy olyan ország esetében, mint Magyarország, amely markáns Európa-politikát folytat, s a kormánya nagyon erős támogatottsággal rendelkezik, valamint a miniszterelnöke komoly eredményeket tud felmutatni a nemzetközi kapcsolatépítés területén, akkor „ez az elnökség erős, látható és hatékony tud lenni” – fogalmazott Bóka János.

Kapcsolódó írásaink