Európai Unió

„Sem az EU, sem a NATO nem egységes”

Magyarországnak az jelenti majd az egyik legnagyobb kihívást elnöksége alatt, hogy egy jóval egységesebb állapot felé próbálja irányítani az EU-t

Miről is van szó, amikor az EU-elnökségről beszélünk? Miként lesz egy prioritásból politikai irányelv? Milyen eszközei vannak a magyar elnökségnek, és mit tehet Magyarország annak érdekében, hogy az EU versenyképesebbé váljon? Többek között ezekre a kérdésekre keresték a választ a Magyar Külügyi Intézet The Hungarian Vision of the EU Presidency – Priorities, Challenges, and Expectations címmel rendezett kerekasztal-beszélgetésére meghívott szakemberek hétfőn, július 8-án – írták sajtóközleményükben.

„Sem az EU, sem a NATO nem egységes”
Képünk illusztráció
Fotó: AFP/NurPhoto/Nicolas Economou

Az eseményen Bólya Boglárka, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának miniszteri biztosa, Tárnok Balázs, az Európa Stratégia Kutatóintézet – NKE intézetvezetője, valamint Ralph Schoellhammer, a Webster Bécsi Magánegyetem politológiai adjunktusa, az MCC vendégkutatója vett részt Vass Ágnesnek, a Magyar Külügyi Intézet kutatási igazgatójának moderálásával.

„Komoly geopolitikai bizonytalanságok közepette vettük át az EU elnökségi tisztét. Jelenleg mindannyian szélsőséges kihívásokkal és feszültségekkel nézünk szemben mind Európában, mind globális szinten. Ezért is nagyon fontos, hogy biztosítsuk az intézményi ciklus minél zökkenőmentesebb átállását, valamint ezen intézményi változás jogszerűségét” – mutatott rá Bólya Boglárka. Arra a kérdésre, hogy mit tehet Magyarország az elnökség idején, a miniszteri biztos így fogalmazott: „Soros elnökként eldönthetjük, mit kezelünk prioritásként. Komolyabb erővel rendelkezünk ezáltal, miközben természetesen a 27 tagállam érdekeiben fogunk cselekedni.”

„Sem az EU, sem a NATO nem egységes, Magyarországnak pedig az jelenti majd az egyik legnagyobb kihívást elnöksége alatt, hogy egy jóval egységesebb állapot felé próbálja irányítani az EU-t, hiszen egy megosztott unió felett sokkal nehezebb elnökséget gyakorolni” – hangsúlyozta Ralph Schoellhammer.

Hozzátette: „Az Európai Unió nem olyan, mint az Amerikai Egyesült Államok, ahol egyetlen, szövetségi szinten meghatározott külpolitika létezik. Az EU-ban minden tagállamnak más a múltja, a történelme, így a külpolitikája is. Mindez óriási kihívást jelent, amellyel a következő fél évben Magyarországnak kell megbirkóznia.”

Tárnok Balázs, kiemelte: „A külpolitikát illetően számos politikai és jogi akadály korlátozza majd Magyarország elnökségének fél évét. Nagyon fontos, hogy mennyire leszünk sikeresek az intézményi átállást illetően, hiszen mindenki ezt fogja figyelni. Ha ez nem megy zökkenőmentesen, az EU polgárai azt fogják várni tőlünk, hogy hat hónap alatt valósítsuk meg a Make Europe Great Again-programot, ami lehetetlen, tekintve az akadályoztatottságunkat.”

Kapcsolódó írásaink