Európai Unió

Mi lesz Magyar Péterrel?

A mentelmi jog háttere

A Központi Nyomozó Főügyészséghez (KNYF) került Magyar Péter ügye a rendőrségről, mivel a Tisza Párt alelnökének mentelmi joga van. Vele szemben csak a főügyészség indíthat nyomozást azután, hogy az Európai Parlament felfüggeszti az ellenzéki politikus mentelmi jogát.

Mi lesz Magyar Péterrel?
Képünk illusztráció
Fotó: NorthFoto

A parlamenti mentelmi jog olyan jogintézmény, amely elvileg az Európai Parlament egészének sérthetetlenségét szolgáló biztosíték. Ennek alapján a képviselői feladataik ellátása során kifejtett véleményük vagy leadott szavazatuk miatt az európai parlamenti képviselők ellen nem folytatható vizsgálat, nem vehetők őrizetbe és nem vonhatók bírósági eljárás alá.

Az EP-képviselők mentelmi joga a mostani szabályozásban kettős. Egyrészt saját tagállamuk területén az ottani nemzeti parlament képviselőire vonatkozó mentességet élvezik, másrészt a többi uniós tagállam területén is mentességet élveznek mindenfajta őrizetbe vétel és bírósági eljárás alól (lásd az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. sz. jegyzőkönyv 9. cikkét).

A mentelmi jogot felfüggesztő eljárásban a parlamenthez kérelem nyújtható be, és a parlament e kérelmet az ilyen ügyekben illetékes jogi bizottság elé utalja. A szakbizottság haladéktalanul megvizsgálja a kérelmet, és felkérheti az érintett hatóságokat a szükségesnek tartott információk vagy magyarázat megadására.

A képviselők mindig lehetőséget kapnak a meghallgatásra, és az üggyel kapcsolatos dokumentumokat vagy más írásbeli bizonyítékot nyújthatnak be. A szakbizottság ezt követően zárt ülésen javaslatot fogad el arra vonatkozóan, hogy a parlament egésze elfogadja-e vagy elutasítsa a kérelmet, azaz felfüggessze-e vagy fenntartsa az érintett európai parlamenti képviselő mentelmi jogát.

Annak az esélye azonban, hogy a parlament az említett EP-képviselő mentelmi jogát eljárás keretében felfüggessze, nem valószínű. Hivatalosan az európai parlamenti mentelmi jog nem a képviselők személyes kiváltsága, hanem azt garantálja, hogy az EP-képviselők szabadon gyakorolhassák megbízatásukat, és ne legyenek kitéve önkényes politikai zaklatásnak. Ilyen módon az Európai Parlament egészének függetlenségét és feddhetetlenségét biztosítja.

Az EP-képviselőket kettős mentelmi jog illeti meg egyrészt a saját tagállamukban másrészt a többi tagállam területén az őrizetbe vétellel és a bírósági eljárással szembeni védelmet biztosító mentelmi jog. Nem lehet hivatkozni a mentességre azonban olyan esetekben, amikor a képviselőt bűncselekmény elkövetése közben tetten érik.

Az is tény persze a korábban kifejtettek alapján, hogy amennyiben az illetékes nemzeti hatóságok egy EP-képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére kérik az Európai Parlamentet, az EP elnöke a plenáris ülésen bejelenti, hogy ilyen kérelem érkezett, és a kérelmet az illetékes parlamenti bizottsághoz, azaz a jogi bizottsághoz utalja, amelyet az egész parlament elé terjeszt és amelyben a képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére vagy fenntartására irányuló kérelem jóváhagyását vagy elutasítását javasolja. Így a mentelmi jog felfüggesztése szakmai értelemben a jogi szakbizottság bürokratáin, politikai értelemben pedig az EP alapvetően baloldali többségén áll vagy bukik.

Az egyik legutóbbi ismert esetben, 2023 decemberében Polt Péter legfőbb ügyész – a csoportosan elkövetett, hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség előtt folyamatban lévő nyomozás eredményeként – indítványozta az Európai Parlament elnökénél Donáth Anna leköszönő momentumos európai parlamenti képviselő mentelmi jogának felfüggesztését.

Kapcsolódó írásaink