Európai Unió
ET: Kötelességünk fellépni a gyűlöletbeszéd, az uszítás és a diszkrimináció ellen
Arra hívta fel a figyelmet, hogy az erőszak, a gyűlöletbeszéd, a diszkrimináció és a valláson vagy meggyőződésen alapuló gyűlöletkeltés aggasztó méreteket ölt

Dunja Mijatovic a srebrenicai mészárlás áldozatainak állított emlékközpontban tartott muszlim–zsidó közös megemlékezésen elmondott beszédében hangsúlyozta: a partnerségek és az értelmes párbeszéd előmozdítása iránti elkötelezettség erőteljes bizonyítéka az egységben rejlő erőnek.
„A holokauszt nemzetközi emléknapjának közös, muszlim és zsidó megtartása reménysugár egy olyan időszakban, amikor a megosztottság gyakran leküzdhetetlennek tűnik” – fogalmazott.
Arra hívta fel a figyelmet, hogy az erőszak, a gyűlöletbeszéd, a diszkrimináció és a valláson vagy meggyőződésen alapuló gyűlöletkeltés aggasztó méreteket ölt. Mecseteket, zsinagógákat és más vallási helyeket, valamint más felekezetekhez tartozók magánházait támadják és rongálják meg. A muszlimellenes és antiszemita incidensek számának Európa-szerte tapasztalt növekedése a sötét múltra emlékeztet, és figyelmeztetésként szolgál – emelte ki.
Ezek a cselekmények ellentétesek a pluralizmus, a tisztelet és a nyitottság alapelveivel – emlékeztetett.
„Nem szabad elfelejtenünk, hogy kötelességünk határozottan fellépni a gyűlöletbeszéd, a vallási erőszakra való uszítás és a diszkrimináció ellen” – fogalmazott az emberi jogi biztos, majd úgy folytatta: „Közös felelősségünk, hogy olyan feltételeket teremtsünk, amelyek elősegítik a múltbeli népirtások áldozataira való emlékezést, valamint az antiszemitizmus, a muszlimellenes gyűlölet és az etnikai vagy vallási intolerancia minden formája elleni küzdelmet”.
Az ENSZ Közgyűlése 2005-ben nyilvánította január 27-ét a holokauszt nemzetközi emléknapjává. 1945-ben ezen a napon szabadította fel a szovjet hadsereg a ma Lengyelország területén található auschwitz-birkenaui haláltábort, ahol a nácik több mint egymillió embert gyilkoltak meg, köztük több mint 400 ezer magyart.