Európai Unió

Milyen túlzásokba esnek az állatvédők?

Most készült el egy uniós felmérés arról, hogy az európai polgároknak mennyire fontos is az állatvédelem. Elképzelni is nehéz, hogy az uniós törvényhozók a téma kapcsán milyen túlzásokba esnek, aminek persze rendre az EU állattartói isszák meg a levét.

Milyen túlzásokba esnek az állatvédők?
Állatvédő aktivisták az állati szőrzet használata elleni nyilvános tiltakozáson Barcelonában, 2007-ben
Fotó: Northfoto

Az állatvédelem fontos, de - mint megannyi más területén e világnak - ebben is jelen van az a mérhetetlen hamisság, ami sokak szemében hiteltelenné tesz sok cselekedetet vagy eszmét. Elég például a házikedvencek és a vadak közötti különbségre gondolni. Utóbbiakra derűsen vadászgatnak a vadászok, sokszor kutyájukkal együtt. De nap mint nap előttünk landol az ebédlőasztalon a haszonállatok ügye - hogy tovább nem is menjünk. Óvjuk őket, de azért megesszük, nem igaz? Micsoda képmutatás ez!

Ez most akkor barátság vagy nem?
Vadmalac a baromfiudvarban: ez most akkor barátság vagy nem?
Fotó: Northfoto

Ezzel együtt - szó se róla - valóban figyelni kell az állatok jólétére, már amennyire erőnkből telik. A globális lelkiismeretfurdalás azonban okozhat néha olyan oldalhajtásokat is, amilyenre az EU-ban is találni példát, nem is egyet. A - színlelt - (haszonállat)jóléti intézkedéseket és terveket persze megfelelően becsomagolják és mindig megtámogatják valamiféle össztársadalmi akarattal. Az Eurobarométer most is azt mutatja, hogy mennyire fontos az állatjólét az európaiak számára, sőt mi több, egy européernek az állatok jólétének védelme elengedhetetlen. Hasonlóan volt ez korábban is: az Európai Bizottság már több mint 40 éve dolgozik az állatok jólétének javítása érdekében, olyan jóléti jogszabályokat indukálva, amelyek a világon a legszigorúbbak közé tartoznak.

„Európa több mint 40 éve büszkén képviseli a világ legmagasabb állatjóléti szabványait, és ez a munka továbbra is prioritást élvez számunkra. A jobb állatjólét jobb állategészségügyet és jobb minőségű élelmiszert jelent. Ezért dolgozunk az EU állatjóléti szabályainak korszerűsítésén, összhangban a legújabb tudományos bizonyítékokkal, és oly módon, hogy az működjön a gazdálkodók és az állattenyésztési ágazat számára. Továbbra is a lehető legmagasabb szabványok elérésére fogunk törekedni – az EU-ban és nemzetközi szinten –, miközben gondoskodunk arról, hogy senki ne maradjon le...” (Stella Kyriakides, egészségügyi és élelmiszer-biztonsági biztos, 2023. 10. 19-én)

Nos, a legújabb Eurobarométer felmérés szerint az európaiak nagy többsége, 84 százaléka úgy gondolja, hogy a haszonállatok jólétét a jelenleginél jobban kell védeni hazájában. Hasonlóan 83 százalékuk támogatja az állatok szállítási idejének korlátozását. A válaszadók csaknem háromnegyede, 74 százaléka támogatja a kedvtelésből tartott állatok jólétének jobb védelmét az országában. Az európaiak több mint 90 százaléka pedig úgy véli, hogy a gazdálkodási és tenyésztési gyakorlatoknak meg kell felelniük az alapvető etikai követelményeknek. Ide tartozik az állatoknak elegendő hely, elegendő élelem és víz biztosítása, az igényeiknek megfelelő környezet (sár, szalma stb.), valamint a megfelelő kezelés biztosítása. A felmérés azt is kimutatta, hogy nagy aggodalomra ad okot a vágóhidakon lévő állatok jóléte. A válaszadók háromnegyede elfogadhatatlannak találta a kakascsibék születés utáni leölésének gyakorlatát, míg a túlnyomó többség az állatok bizonyos testrészeinek (farok, fül, csőr stb.) levágásának tilalmát sürgetné, kivéve, ha az feltétlenül szükséges, de csak altatásban tudják elképzelni. Ami a prémes állatok tenyésztését illeti, a megkérdezettek 57 százaléka véli úgy, hogy szigorúan be kellene tiltani az EU-ban, 32 százalékuk pedig csak jobb jóléti feltételek mellett tartaná fenn.

Sokan elfelejtik, hogy a haszonállatok tartási körülményeire magának a gazdának van a legnagyobb gondja
Sokan elfelejtik, hogy a haszonállatok tartási körülményeire magának a gazdának van a legnagyobb gondja
Fotó: Northfoto

Az EU-n kívüli országokból származó élelmiszerek behozatalát illetően tízből több mint nyolc európai (84 százalék) gondolja úgy, hogy a jelenlegi állatjóléti helyzeten változtatni kellene, akár az EU állatjóléti szabályainak az élelmiszerimportra történő alkalmazásával, akár az élelmiszerek alkalmazott szabványoknak megfelelő címkézésével. A 2023 márciusában készült interjúk ellenére, amikor az élelmiszerárak már nagyon magasak voltak az infláció miatt, a válaszadók 60 százaléka jelezte, hogy hajlandó lenne többet fizetni az állatjólét-barát gazdálkodási rendszerből származó termékekért. Körülbelül 26 százalékuk pedig hajlandó lenne akár 5 százalékkal is többet fizetni a termelés során állatjóléti szempontok érvényesítésével előállított élelmiszerekért.

Ezeket a szánhúzó kutyákat befogják egy jármű elé a tengerjáró hajó turistacsoportjával való kirándulás során - örülnek ennek vagy nem?
Ezeket a szánhúzó kutyákat Norvégiában befogják egy jármű elé a tengerjáró hajó turistacsoportjával való kirándulás során - örülnek ennek vagy nem?
Fotó: Northfoto

Azért azt ne feledjük, hogy a cél nemes. Az Európai Zöld Megállapodás középpontjában álló Farm to Fork stratégia célja, hogy az élelmiszer-rendszereket igazságossá, egészségessé és környezetbaráttá tegye. Az EU állatjóléti normáinak javítása e stratégia fontos részét képezi. Az Európai Bizottság az EU állatjóléti jogszabályainak olyan felülvizsgálatán dolgozik, amely figyelembe veszi az ellátási lánc valamennyi érdekelt felének igényeit. A jogszabály négy „lába” közül az állatok szállítás közbeni védelméről szóló javaslat a legfejlettebb, és 2023 decemberében mutatják majd be. Emlékezetes, hogy 2021-ben az Európai Bizottság pozitívan reagált az „End the Cage Age” európai polgári kezdeményezésre is. Ez a kezdeményezés a ketrecek használatának betiltását szorgalmazta több állatfaj intenzív gazdálkodási rendszerekben történő tenyésztésénél.

Pedig itt a kérdés már régen nem az, hogy örülnek-e az állatjóléti intézkedésekkel együtt járó többletköltségeknek az uniós gazdálkodók, hiszen számukra egyértelmű az input-output viszonya. Amelyre nemcsak a döntéshozók, de az uniós piacra bezúduló, lazább szabályozással, otthon sokkal olcsóbban előállított szakágazati import sincs tekintettel. Rossz a hasonlat, kicsit mégis olyan ez, mintha egy településvezető nyakló nélkül virágokat ültetne, hogy népszerű legyen a településén, miközben egyre-másra dobják be a törülközőt a helyi vállalkozók.

Kapcsolódó írásaink