Európai Unió
Derűsek a mezőgazdasági piacok rövid távú kilátásai az EU-ban
Az uniós gazdálkodók a kedvezőtlen időjárási események ellenére is fenntartják a termelést
Az Európai Bizottság adatai szerint a havi élelmiszerár-infláció július óta csökkenni kezdett az EU-ban. Noha az élelmiszerárak továbbra is nagy aggodalomra adnak okot a fogyasztók számára, ez némileg enyhülhet bizonyos termékek tekintetében. Általában véve az élelmiszer-infláció a fogyasztói áremelkedések csaknem 40 százalékát teszi ki. A bor azon termékek közé tartozik, amelyek fogyasztása a magasabb árak, valamint a vörösborok fogyasztásának szerkezeti visszaesése miatt visszaesett. Az Európai Bizottság által idén nyáron engedélyezett válságlepárlás hozzájárul a piac stabilizálásához.
A húst is negatívan érinti a magas árak miatti fogyasztás visszaesése. A javuló gyepviszonyok, valamint az alacsonyabb takarmányköltségek némi könnyítést nyújtottak viszont az állattenyésztőknek. A hústermelés azonban – a baromfi kivételével – az átlag alatt maradhat. A nitrogénműtrágyák ugrásszerű uniós árai megakadályozták az általános hiányt és az uniós gazdálkodók ellenőrizetlenül alacsonyabb műtrágyafelhasználását. Az Európai Bizottság szorosan figyelemmel kísérte a műtrágyapiacot, és 2023 júliusában elindította az EU műtrágyapiaci megfigyelőközpontját.
Október 13-án szavaz az EU–27 az Európai Bizottság javaslatáról, amely a glifozát gyomirtó szer engedélyének további tíz évre történő megújítására irányul. A glifozátról azt gyanítják, hogy rákkeltő, de az európai szabályozó hatóságok nem azonosítottak olyan kockázati szintet, amely indokolná a tilalmat. A gazdálkodók használatával a hosszú életű gyökérgyomokat is kiirthatják, mielőtt új növényt vetnek.
Szántóföldi növények
Az EU gabonatermelése 2023/24-re várhatóan 4,3 százalékkal marad el az ötéves átlagtól, 268,5 millió tonna, a tavaszi és nyári kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt, amelyek különösen a kukorica- és árpatermesztést érintették. A gabonafélék takarmányhasználata stabil maradhat, míg a gabonafélék bioüzemanyag-előállításra való felhasználása tovább növekedhet (12 százalékkal lehet több a 2022/23-as időszaknál). Az EU továbbra is a gabonafélék, különösen a búza nettó exportőre. A Közel-Keletre és a szubszaharai Afrikába irányuló export különösen nőtt az előző hónapokban. Az EU olajos magvak termesztése különösen jól áll, 11 százalékkal van az ötéves átlag felett, ami a napraforgótermesztés fellendülésének, valamint a szójabab magasabb termelésének köszönhető. Míg a neonikotinoidok használatának teljes betiltása némi kihívást jelent a cukorrépa-termelőknek, az ültetési területek, a cukorrépa hozama és a cukortartalom várhatóan növekedni fog a múlt évhez képest. Az EU 2023/24-es cukortermelését 15,6 millióra prognosztizálják, ami hozzávetőleg az ötéves átlag.
Speciális növények
Az olívaolaj termelése a prognózis szerint továbbra is alacsony marad, és 2023/2024-ben nem is áll teljesen helyre. Az árak továbbra is magasak maradnak, ami alacsonyabb exportot és uniós fogyasztást eredményez. Egyes régiókban az árak csaknem háromszor magasabbak az ötéves átlagnál. A stabil import bizonyos mértékig támogathatja az EU elérhetőségét, amely ennek ellenére alacsony marad. Az EU bortermelése 2023/24-ben az előrejelzések szerint körülbelül hat százalékkal csökkenhet, főként az olasz és a spanyol termelés visszaesése miatt. Továbbra is egyre kisebb lesz a fogyasztói kereslet, különösen a vörösbor iránt. A fogyasztók vásárlóereje alacsonyabb, és más italokra, például sörre térnek át. A kedvezőtlen időjárás hatására az alma- és narancstermés is hasonlóan csökkenő tendenciát mutat, mintegy két százalékkal kevesebbel a tavalyihoz képest. A gyengébb minőség és a magasabb tárolási költségek miatt valószínűleg több gyümölcs is felhasználható lesz feldolgozásra.
Tej és tejtermékek
Az uniós tejszállítások továbbra is meglehetősen stabilak, és a becslések szerint 2023-ban 0,3 százalékkal nőnek. Az EU nyerstej ára az év eleje óta csökken. Annak ellenére, hogy az energia-, műtrágya- és takarmányköltségek lassan csökkenni kezdenek, továbbra is magasak, ami szűkös haszonkulcshoz vezet az uniós tejtermelők számára. Az előrejelzések szerint 2023-ban a sajttermelés egy százalékkal haladja meg a tavalyit. Az EU élelmiszerár-inflációjának mérséklődése valószínűleg a hazai felhasználásra is pozitív hatással lesz, az 0,2 százalékkal bővülhet. A várakozásokon felül növekszik a friss tejtermékek (tejszín és ivótej) gyártása. Mivel a csökkenő kínai kereslet miatt előreláthatóan nem bővül az EU exportja, valószínűleg többletmennyiséget fognak belföldön fogyasztani, ami nagyobb „ellenállást” mutat a növekvő árakkal szemben, mint más állati eredetű termékek.
Hústermékek
Az európaiak továbbra is kevesebb húst esznek. Összességében az egy főre jutó húsfogyasztás az EU-ban várhatóan 1,5 százalékkal csökken 2023-ban az árinfláció és az alacsonyabb piaci kínálat miatt. A csökkenés a marhahús és a sertéshús esetében erősebb, előbbinél 3,5, utóbbinál 5,2 százalékos, miközben a baromfihús fogyasztása 4,3 százalékkal nő. A marha- és baromfihús ára továbbra is magas, az alacsonyabb kínálat miatt. Az erejét visszanyert termelésnek köszönhetően a baromfi továbbra is az egyik legolcsóbb állati fehérjeforrás a fogyasztók számára. Az EU juhhústermelése előreláthatóan szenvedni fog a strukturálisan hanyatló juhállománytól, valamint attól, hogy kevesebb füvet tudnak elérni az állatok, különösen a mediterrán országokban. További negatív hatás még a magasabb takarmányköltségek és a bárányhimlő kitörése bizonyos országokban.
