Európai Unió
Itt a nagy átállás? – Másképp viselkednek a mezőgazdasági kibocsátási árak
Az Eurostatnak ezek a legfrissebb adatai a globális mezőgazdasági piacok további rendeződésére utalnak egy olyan zavaros időszakot követően, amelyet erős mezőgazdasági termelés- és inputár-növekedés jellemez. Ne feledjük, hogy a kibocsátási árak azok, amelyeket a gazdálkodók a gazdaságukban kapnak. Egyes szakértők és megfigyelők máris konjunktúrát emlegetnek, és kifejezik abbéli reményüket, hogy elkezdődött a várva-várt fordulat a világ mezőgazdaságában. Az óvatosabbak ugyanakkor figyelmeztetnek arra, hogy „nem eszik olyan forrón a kását”, vagyis érdemes megvárni még legalább azt a pár hónapot – ha nem inkább fél évet –, amelynek során tovább alakulhatnak az árviszonyok a globális agrárpiacokon. A kezdet mindenesetre biztató – fűzik hozzá még ők is.
Csökkenő növekedési ütem
Ami azt illeti, 2022 második negyedéve és 2023 második negyedéve között a mezőgazdasági termékek egésze kibocsátásának átlagos uniós ára 2 százalékkal nőtt. Ez lényegesen alacsonyabb ütemű növekedést jelent az előző negyedévhez képest, amikor az átlagár 17 százalékkal nőtt (2023 első negyedévében 2022 első negyedévéhez képest).
A kibocsátott termékek fő csoportjai közül 2023 második negyedévében a citrusfélék átlagosan 89, az olívaolaj 48 és a burgonya 38 százalékos áremelkedése volt a legerősebb. Ezek az áremelkedések nagyrészt az aszály által sújtott térségek terméscsökkenését tükrözték. A többi termék közül érdemes kiemelni a tojás 31 és a sertés 28 százalékos erőteljes áremelkedését is. Ezzel szemben a gabonafélék ára 31 százalékkal csökkent, míg a baromfié 4 százalékkal nőtt, a tejé pedig mindössze 2 százalékos mérséklődéssel is stabilabb maradt.
Ugyanebben az időszakban a mezőgazdaságban jelenleg fogyasztott áruk és szolgáltatások átlagos ára (azaz beruházáshoz nem kapcsolódó input) 5 százalékkal csökkent. Ez a csökkenés az árnövekedés előző negyedévi lassulását követte, jóllehet akkor, amikor az árak 11 százalékkal emelkedtek (2023 első negyedévében 2022 első negyedévéhez képest). A nem beruházáshoz kapcsolódó ráfordítások közül a műtrágyák és talajjavító szerek 23, az energia- és kenőanyagok 13, valamint az állati takarmányok 5 százalékos árcsökkenése volt a legerősebb.
Országos különbségek
Nemzeti szinten az EU-országok többségében, 27 tagországból 17-ben, továbbra is emelkedtek a mezőgazdasági termékek árai 2023 második negyedévében 2022 második negyedévéhez képest. A leggyorsabb, 22 százalékos emelkedést Portugáliában regisztrálták, Görögországban 21, Spanyolországban pedig 16 százalékos növekedés történt. Az aszályos országokkal szemben Litvániában 26, Észtországban pedig 15 százalékos árcsökkenést regisztráltak – ezek voltak a leglátványosabbak.
A nem beruházáshoz kapcsolódó ráfordításokat tekintve 2022 második negyedévéhez képest az átlagárak növekedésének legszembetűnőbb üteme Magyarországon és Romániában volt, mindkettő 6 százalék, míg Litvániában és Hollandiában regisztrálták a legmeredekebb csökkenést, mindkét esteben 16 százalékos mértékben.
A hazai helyzet
A globális piacot újraéledni vélelmező elemzők lelkesedése az elszabadult és mostanáig megzabolázhatatlannak tűnő, inflációt gerjesztő élelmiszerárakra figyelemmel érthető – már ami a globális piacot illeti. Mert Magyarországon az árfigyelő rendszer bizonyos mértékben segített kordában tartani az élelmiszerek árát, sőt az utóbbi időszakban azok csökkenni is kezdtek. Most már csak az a kérdés, hogy ha nálunk ez másképp van is, végül ki fizeti meg a révészt. Az eléggé egyértelműnek tűnik, hogy ha a mezőgazdasági inputok nálunk drágulnak, az élelmiszerek pedig olcsóbbak lesznek, a békát az alapanyagot megtermelő gazdálkodónak, az élelmiszer gyártójának és az élelmiszert a fogyasztónak eladó kereskedőnek kell lenyelnie – persze nem mindig egyszerre, azaz mindig más és más mértékben.
