Európai Unió
Magyarország mindenképpen fenntartja az ukrán gabona importjának tilalmát
A legtöbb termelő veszteséget termel az idei esztendőben az Agrárminisztérium szerint
Emlékezetes, micsoda piaci zavarokat okozott – nemcsak Magyarországon, de az egész kelet-közép-európai régióban –, hogy az ukrán gabona nem ért oda, ahová eredetileg szánták, nevezetesen leginkább a fejlődő országokba. Sokat vitatkoznak azon is, hogy a háború kezdete óta mennyi jutott oda és 2022. szeptember 15-ig mennyi landolt Európa országaiban, illetve Magyarországon.
Lapunk érdeklődésére az Agrárminisztérium emlékeztetett arra, hogy az ukrán gabonaexport korábbi, hagyományos útvonala a fekete-tengeri kikötőkből indult és elsősorban EU-n kívüli országokba irányult. Az orosz–ukrán fegyveres konfliktus következtében – amely helyzetet a tengeri útvonal lezárása tovább nehezítette – a súlypont a szárazföldi szállításra helyeződött át. Ukrajnából egy év alatt exportálásra került 61 millió tonna gabona és olajos növény, amelyből 28 millió tonna érkezett az Európai Unióba. Míg Magyarországra a háborút megelőzően mindösszesen évi 40-50 ezer tonna volt a beérkező import Ukrajnából, addig 2022-ben már elérte a 2,5 millió tonnát a gabona és olajosnövény mennyisége. Ezután 2023-ban pedig, az import leállításáig ennek mértéke havi mintegy 250 ezer tonna importot jelentett.
Felvetettük a minisztériumnak azt is, hogy 2023. szeptember 15-én jár le annak a moratóriumnak a határideje, amely kapcsán Brüsszel hozzájárult, hogy Magyarország csak tranzitként engedje át területén az ukrán gabonát. Érdeklődtünk arról is, hogy az elmúlt egy évben mennyire sikerült kiszűrni az ukrán árut, azaz mennyire valósult meg a moratórium?
A Magyarországon áthaladó ukrán gabona útját szigorú ellenőrzések kísérik – hívta fel a figyelmet a tárca. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal és a vármegyei kormányhivatalok illetékes munkatársai a gabonatermékeket felmérő folyamatos mintavételezéssel egybekötött gabonatároló-ellenőrzéseket végeznek. A magyar importkorlátozás működik, a tranzitáru elhagyja az országot és a különböző gabonából készült darák importjának álcázva sem játsszák ki azt – hangsúlyozta az Agrárminisztérium.
A legizgalmasabb kérdés persze az, hogy mi várható a határidő letelte után, illetve hogy állnak a tárgyalások Brüsszellel? Nagy István agrárminiszter ugyanis jelezte, hogy uniós lépés híján Magyarország egyedül is importstopot vezet be az ukrán gabonára.
Jelenleg zajlanak az uniós tárgyalások a kérdésben - húzta alá az agrártárca. A minisztérium megerősítette: Magyarország minden lehető eszközzel arra törekszik, hogy megvédje a magyar gazdák érdekeit, abban az esetben is, ha az Európai Unió szeptember 15. után mégsem hosszabbítaná meg az ukrán gabona behozatalára vonatkozó uniós tilalmat. Amennyiben a közös fellépés nem vezet eredményre, Magyarország kész a tilalmat nemzeti jogalapon elrendelni - tették hozzá.
Emlékezetes, hogy egy éve Magyarország mellé négy uniós tagország is odaállt a kérdés kapcsán, jelezve, hogy belső piacát zavarja az ukrán gabonaexport. Idén mely országok azok, akik osztják a magyar álláspontot? - kérdeztük az Agrárminisztériumot. A tárca egyértelműsítette: Lengyelország, Románia, Bulgária, Szlovákia és Magyarország, azaz az Ukrajnával határos, úgynevezett frontországok földrajzi helyzetüknél fogva is abban érdekeltek, hogy az ukrán mezőgazdasági terményimport a következő időszakban, szeptember 15. után is legalább az év végéig ezekben az országokban korlátozásra kerüljön. Ezek az országok azok, amelyek folyamatosan jelezték, hogy olyan óriási terménymennyiség zúdul Ukrajnából a piacaikra, amely teljesen összeomlasztja gabonapiacaik működését. Ezért tárgyaltunk az elmúlt hónapokban, erről szóltak az egyeztetések, hiszen úgy nagyobb valószínűséggel lehet eredményt elérni Brüsszelben, ha együtt lép fel mind az öt tagállam. A brüsszeli döntést követően lehet csak tisztán látni abban a kérdésben, hogy a frontországok külön-külön vagy együttesen milyen álláspontra helyezkednek a kérdéseben.
Szembesítettük az Agrárminisztériumot azzal is, hogy tavaly Európában itt-ott még lehetett rossz termésről hallani, de idén jó közepes gabonatermést vetítenek előre a prognózisok uniós szinten. Ennek tükrében, illetve az idei magyarországi gabonatermésre figyelemmel - kérdeztük - konkrétan miért zavarja az ukrán gabona (minőség, ár, stb.) a magyar agrárgazdaság szereplőit, és kiket (gazdák, kereskedők, feldolgozók, stb.)?
A felvásárlási árak a szántóföldi növénytermesztésben jelentősen csökkentek, a gabona- és olajosnövényeknél lényegében feleződtek egy év alatt - tájékoztatott a minisztérium. Mint kifejtették, az európai uniós piacra érkezett vámmentes, eleve alacsony árszinteken értékesített ukrán gabona ára a földrajzi közelség, a kisebb szállítási költségek miatt térségünkben nagyon alacsony és egyfajta árcentrumként árletörő hatása van. Miközben a termelési költségek magasak a háború következtében kialakult energia- és műtrágyaárak miatt, s a legtöbb termelő veszteséget termel az idei esztendőben e két hatás együtteseként. Ráadásul az EU piacán értékesített ukrán gabona és olajosnövény az eddig ezeken a piacokon történő magyar exportértékesítés lehetőségeit szűkíti jelentősen, miközben a magyar gabonatermelés erősen exportorientált. Ha nem vagy nem megfelelő mértékben megy az export, nem kell a magyar gazdálkodó terménye, tárolási kényszerbe kerül és nincs bevétele, ami a termelés folytatásának költségeit, a hiteltörlesztést fedezné. Ráadásul az ukrán búza és az ukrán kukorica egyaránt zavaró tényező a magyar piacon. Nem véletlenül van benne mind a két termény a repce és napraforgó mellett az öt kelet-európai tagállam által közösen kiharcolt uniós importtilalommal érintett körben is - hangsúlyozta az Agrárminisztérium.
