Európai Unió

Nem kell búzahiánytól tartani az EU-ban

Közepes szántóföldi terméskilátások az Európa-szerte

Az idén július 1-jétől augusztus 13-ig tartó időszakban tapasztalt szélsőséges időjárás Európa számos részén érintette a mezőgazdasági növénytermesztés kilátásait - derül ki az Európai Bizottság adataiból. Gabonából azonban hiányra biztosan nem kell számítani az EU-ban - mondta lapunknak Pótsa Zsófia, a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és -kereskedők Szövetsége (Gabonaszövetség) titkára.

Nem kell búzahiánytól tartani az EU-ban
Egy kombájn búzát arat Kramatorszk közelében, Donyeck régióban 2023. augusztus 4-én
Fotó: Anatolii Stepanov / AFP

Pótsa Zsófia lapunk érdeklődésre felhívta a figyelmet arra, hogy az idei uniós gabonatermés idén közel azonos azzal, mint az előző évben volt, bizonyos becslések szerint kicsivel több, más becslések szerint kicsivel kevesebb, de nagyjából a múlt évihez hasonló terméssel állunk szemben. Az előző, májusi és korábbi becslések jobb termést becsültek, mint az előző szezonban, de ahogy közeledtünk a betakarításhoz, és az idővel együtt alakult az időjárás is, a prognózisokat visszafelé korrigálták. Azonban szó sincs arról, hogy most az Európai Unióban egy rossz termés van és szükség lesz gabonára, konkrétan búzára, azaz hiányra biztosan nem kell számítani az EU-ban.

Egy férfi arat a búzatáblán Miechow, egy dél-lengyelországi város közelében 2023. augusztus 24-én
Egy férfi arat a búzatáblán Miechow, egy dél-lengyelországi város közelében 2023. augusztus 24-én
Fotó: Dominika Zarzycka / NurPhoto / NurPhoto via AFP

A minőséggel lehetnek gondok

Európai Unió-szerte, de már nálunk is látszik ugyanakkor, hogy a minőséggel viszont már lehetnek problémák. A malmi búzának az aránya kevesebb lesz, mint az előző szezonban, ezt a Stratégie grains már többször is közölte és a Gabonaszövetség részéről is ezt hallják. A malmok azt mondják, hogy 30 százaléknál nem nagyobb a malmi minőségű búza a teljes megtermelt búzamennyiségből. Ez az arány elég alacsony - hangsúlyozta a Gabonaszövetség titkára. Más kérdés - tette hozzá Pótsa Zsófia -, hogy úgy tűnik: a minőségi búzára nagyobb kereslet van. Ennek kapcsán az árak már itthon is elváltak egymástól, tehát a jó minőségű, konkrétan javító búzának azért elkérik az árát, amit a vevők meg is fizetnek. Malomipari vállalatok is jó minőségű búzáért adtak már lényegesen többet, mint amennyi amúgy a „búzának az ára”.

Az Agrárközgazdasági Intézet adatai szerint Magyarországon a kalászos gabonafélék aratása szinte befejeződött 2023. augusztus 13-ig, a tervezett 1 millió 619 ezer hektárból 1 millió 602 ezer hektáron végeztek a betakarítással. A termelők összesen 8,4 millió tonna gabonát arattak, melynek 68,4 százaléka búza, 27 százaléka árpa volt. Az őszi búza betakarított területe 1 millió hektárt, termésmennyisége 5,7 millió tonnát tett ki, termésátlaga a tavalyihoz képest 36,5 százalékkal nőtt, országosan hektáronként 5,8 tonna volt. Őszi és tavaszi árpából összesen a tavalyinál 24,9 százalékkal nagyobb területről, 416,3 ezer hektárról 52,8 százalékkal több termést, közel 2,3 millió tonnát takarítottak be.

Már csírázni kezdett búza a észak-rajna-vesztfáliai mezőgazdasági minisztérium és a mezőgazdasági kamara tájékoztatóján - a kitartó csapadék miatt az egyik legnehezebb gabonabetakarításuk volt az idei
Már csírázni kezdett búza a észak-rajna-vesztfáliai mezőgazdasági minisztérium és a mezőgazdasági kamara tájékoztatóján - a kitartó csapadék miatt az egyik legnehezebb gabonabetakarításuk volt az idei
Fotó: ROLF VENNENBERND / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP

A malmi búza alapvetően a lágy búza, de bizonyos kritériumok határozzák meg, például hektolitersúly, nedves sikértartalom, fehérjetartalom, esésszám vonatkozásában. Amiben rosszabbak vagyunk az idén, de Európában máshol is, például a németek is arról számoltak be, hogy a hektolitersúly az alacsonyabb és nálunk például a nedves sikértartalom jóval alacsonyabb, mint az előző szezonban volt. A malmok, amiikor búzát vásárolnak és megmintázzák, bizony nagyon sok esetben nem felel meg a malomipari követelményeknek, hanem inkább egy euró minőségű, vagy még inkább takarmány minőségű búzának felel meg. Ugyanakkor van minden minőség, csak ki kell válogatni. Tavaly azonban nálunk jóval kisebb volt a termés, de a minősége sokkal jobb volt - mondta Pótsa Zsófia.

Az ukrán import és a magyar exportbúza

Az ukrán gabonaimport kapcsán a Gabonaszövetség titkára megjegyezte: azt, hogy az jó-e vagy nem jó, nagyon nehéz megmondani, nézőpont kérdése. Van, akinek jó és van, akinek nem jó. Egyéni véleményeket lehet megfogalmazni, illetve meg lehet kérdezni azt, aki az ukrán gabonát veszi, hogy miért veszi - vélekedett a szakember. Pótsa Zsófia szerint a téma kapcsán valójában arról van szó, hogy az ukrán import létezik és azzal együtt kell élni. Alapvetően az egy dolog, hogy Magyarországra most nem engedjük be az ukrán importot, de attól még Európában itt van az ukrán import és pont a magyar exportbúzának a lehetőségeit szűkíti, meglehetősen érezhetően - hívta fel a figyelmet.

Gabonahalom az odeszai Izmail-tengeri kikötő mólóján
Gabonahalom az odeszai Izmail-tengeri kikötő mólóján
Fotó: STRINGER / AFP

Az eső nehezítette a betakarítást az EU-ban

A brüsszeli szakértők mindenesetre legújabb prognózisuk kapcsán megjegyezték: uniós szinten a júliusi és augusztusi időjárási eseményeknek az amúgy is közepes európai hozamvárakozásokra gyakorolt ​​hatása korlátozott. Ettől függetlenül közösségi szinten felfelé módosították a napraforgó hozam előrejelzését, elsősorban a vártnál kedvezőbbnek tűnő spanyol és franciaországi körülmények miatt, amelyek ellensúlyozták a leromlott bulgáriai terméskilátások hatását.

Megnevezés 5 éves átlag (tonna/hektár) Júliusi prognózis (tonna/hektár) Augusztusi prognózis (tonna/hektár)
Gabonafélék összesen 5,44 5,46 5,44
Búza összesen 5,58 5,59 5,58
Lágy búza 5,79 5,80 5,78
Durumbúza 3,50 3,39 3,41
Takarmánykukorica 7,48 7,53 7,45
Rozs 3,98 4,12 4,12
Tritikálé 4,22 4,29 4,31
Repce 3,10 3,20 3,19
Burgonya 34,1 34,4 34,4
Cukorrépa 72,0 73,3 73,7
Napraforgó 2,21 2,12 2,18
Szójabab 2,76 2,86 2,82

Az Északnyugat-Európa, Közép-Európa északi része és Észak-Európa számos részén tapasztalt gyakori nyári esőzések kedvezően hatottak a vetésre, de késleltették a téli és tavaszi termények betakarítását. Ennek kapcsán a legsúlyosabban Franciaország északnyugati része, a Benelux-országok és Németország nagy része érintett. A negatív hatások ugyanakkor előreláthatóan főként a gabona minőségére vonatkoznak majd. A forrós és/vagy száraz időjárási viszonyok viszont a déli területeken pusztították a termést. A hőhullámok és a szokásosnál szárazabb körülmények különösen Bulgáriában, Dél- és Kelet-Romániában, Csehországban és Közép-Lengyelországban érintették a nyári növényeket. Az Ibériai-félsziget termését is tarolták, de a korábban vártnál azért kisebb mértékben, mivel a hőség nem érte el a tavalyihoz hasonlóan extrém mértéket. A heves esőzések, valamint a helyi, de számos zivatar és jégeső jelentős károkat a termésben a földrész déli középső régióiban okozott. Konkrétan Észak-Olaszországban, Szlovéniában és Horvátországban. Szlovéniában az augusztus eleji özönvízszerű esőzések áradásokat és széles körű károkat okoztak a mezőgazdasági területeken.

Kapcsolódó írásaink