Európai Unió
Szerdán górcső alá kerül az EU helyzete Strasbourgban
Heves vitára számíthat Ursula von der Leyen
Ursula von der Leyen bizottsági elnök szerdai beszédében előreláthatóan felvázolja, mik lesznek az Európai Bizottság prioritásai a mandátuma végéig. Von der Leyen a várakozások szerint az erősebb és ellenállóbb Európai Unióra, az orosz agresszió elleni harcban Ukrajnának nyújtandó további uniós támogatásra, az energiabiztonságra és az EU energiafüggetlenségére, zöld és digitális átmenetére, valamint az alapvető uniós értékek védelmére összpontosít majd.
Az európai parlamenti képviselők mindenesetre értékelni fogják az Európai Bizottság munkáját és a következő évre vonatkozó terveit, illetve körvonalazzák saját prioritásaikat. Az Európai Unió helyzetéről szóló vita – amelyet évente megrendeznek – az Európai Bizottság elszámoltathatóságának egyik legfontosabb eszköze az uniós képviselők számára. Lehetővé teszi, hogy a képviselők megvizsgálják az Európai Bizottság tevékenységét, és hozzájáruljanak az EU politikai irányvonalának meghatározásához.
A Magyar Hírlap brüsszeli forrásokból úgy értesült, hogy az Európai Bizottság elnöke beszéde kapcsán számos kritika várható, vannak, akik szerint az elnöknek még a legutóbbi botrányát is a fejére olvasnák, nevezetesen, hogy Kiriákosz Micotakisz görög kormányfő krétai nyaralójában vakációzott, ami sokak szerint összeférhetetlen a pozíciójával. Nemcsak azért, mert az Európai Unió általában hallgatásba szokott burkolózni a Görögországot érintő kényes politikai kérdésekben (például migránsügyek), hanem azért is, mert egyes témákban a bizottsági felelősség is felvethető.
A görögországi fiaskó – még ha azt utóbb „magáneseményként” is próbálták tálalni -, mindenesetre sokaknak eszébe juttathatott pár dolgot. Nemcsak a kirobbanása óta elvarratlan Pfizer-botrányt, a precíz Von der Leyen sms-ekkel, hanem a nem mellesleg Szalonikiben született, tehát görög Eva Kaili korrupciós botrányát is. Akinek pedig jó az emlékezete, annak eszébe juthatott mondjuk az is, hogy Görögország 2015 nyarán nem fizette ki határidőre azt az 1,6 milliárd eurót, amivel a Nemzetközi Valutaalapnak tartozott – azután, hogy eltapsolta azt a 254,3 milliárd eurónyi kölcsönt, amit az Európai Központi Banktól, az Európai Bizottságtól és az IMF-től 2010 és 2014 között kapott.
Mondhatnók: rájár a rúd a görögökre, pedig éppen, hogy nem. A „kesztyűs kéz” használatát emlegetve – ahogy mondani szokás – sokkal inkább fején találnánk a szöget. Térjünk azonban vissza az EU-ra, amely közösség konkrét lépéseket tett az orosz–ukrán konfliktus kapcsán, ahogyan megpróbálta az EU orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségét is csökkenteni. Más kérdés – és ez szerdán ugyancsak a kritika tárgya lehet –, hogy csökkent ugyan Európa orosz gázfüggősége, de ennek helyébe az uniós polgárok az LNG-függőséget kapják a nyakukba. Voltak bizottsági tervek az európai zöldmegállapodás végrehajtásának felgyorsítására és Európa digitális évtizedének megvalósítása érdekében is, egyes elemzők szerint azonban lényegében összeomlott a Green Deal, az európai zöldfordulat programja, s nem lesz belőle semmi. Ezt is a fejére olvashatják szerdán Von der Leyennek. Az EU jólétét és ellenálló képességét a NextGenerationEU és a RePowerEU révén próbálja megerősíteni Brüsszel. Nos, a NextGenerationEU finanszírozási költségei gyakorlatilag elszálltak, humanitárius módon fogalmazva: meredeken emelkedtek az infláció és a kamatlábak meredek felgyorsulása miatt, ami az uniós költségvetésre is hatással volt. Az EU 2020-ban fogadta el a 2021 és 2027 közötti hosszú távú költségvetését, a NextGenerationEU helyreállítási eszközével együtt ez folyó áron 2018 billió eurót tesz ki, ami az EU által valaha finanszírozott legnagyobb ösztönző csomag. Azt viszont egy ideje már látni lehet, hogy jövőre meg kell húzni a nadrágszíjat, ami megintcsak kiválthat elégedetlen hangokat.
Ne feledjük, az Európai Bizottság egy ilyen helyzetben javasolt korábban Ukrajna támogatására 2024 és 2027 között 50 milliárd eurót úgy, hogy a hiteltámogatási rész finanszírozása a pénzügyi piacokon felvett hitelekből és az uniós költségvetés keretéből valósul meg, a vissza nem térítendő támogatást pedig az EU éves költségvetéséből finanszírozzák. A migráció és a határellenőrzés kezeléséhez, valamint az új migrációs paktum végrehajtásához az Európai Bizottság kétmilliárd eurót tartott szükségesnek. A hosszú távú versenyképesség előmozdítására pedig – a Stratégiai Technológiai Európai Platformon (STEP) keresztül – 160 milliárd eurónyi beruházást.
Von der Leyen előreláthatóan nemcsak azzal érvel majd, hogy jelentős beruházásokra van szükség az Európa vezető szerepe szempontjából kulcsfontosságú technológiák hosszú távú versenyképességének előmozdításához. A bizottsági elnök bizonyára hivatkozik majd arra is, hogy az Európai Bizottság, illetve az Európai Unió tartotta az irányt, mindegyik politikai prioritását teljesítette, miközben példátlan válságokat kezelt. Várhatóan beszélhet például arról, hogy az EU egy sor példátlan és váratlan kihívással nézett és néz szembe, hiszen alig került ki az elmúlt több mint egy évszázad egyik legmélyebb globális gazdasági válságából, az orosz–ukrán konfliktus hatalmas humanitárius, gazdasági és költségvetési következményekkel járt. Az elmúlt évben az európaiak átvészelték az energiaválságot, ukrán menekültek millióit fogadták otthonaikba a második világháború óta a legnagyobb kitelepítéssel, és példátlan európai befektetésekkel lendítették fel a gazdaságot. Ha következetes, akkor hozzáteszi még, hogy a járvány után egyébként is felgyorsult a migráció, ami megterheli a tagállamok befogadási és integrációs képességeit – az új migrációs és menekültügyi paktum értelmében pedig a közösségnek új kötelezettségeket kellene vállalnia, ami további költségekkel jár.
