Európai Unió

A villamosenergia reformjáról tárgyalnak az EU energiaügyi miniszterei

Az uniós Közlekedési, Távközlési és Energia Tanács június 19-i ülésén az EU villamosenergia-piacának újrarervezéséről lesz szó Luxemburgban - tudta meg a Magyar Hírlap brüsszeli forrásból. A tervek szerint az EU energiaügyi miniszterei lényegében egy általános megközelítést próbálnak keresni az EU villamosenergia-piaci reformjával kapcsolatban, amely felhatalmazásként szolgál majd az Európai Parlamenttel folytatandó tárgyalásokhoz a vonatkozó jogszabály végleges formájáról.

A villamosenergia reformjáról tárgyalnak az EU energiaügyi miniszterei
A szászországi lippendorfi erőműből jövő vezetékek - az erőműben a környező külszíni bányákból származó lignitet égetik el villamos energia és hő előállításához és legkésőbb 2035-re a lignit fokozatos megszüntetése itt is véget vet a széntüzelésű áramtermelésnek
Fotó: JAN WOITAS / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP

A tanácsülés napirendjén lesz várhatóan az is, hogy miként termelik és értékesítik ma az EU villamos energiáját. Azaz milyen forrásokból állítják elő a villamos energiát, és hogyan állapítják meg az árát. Előreláthatóan az ukrán-orosz konfliktus sem maradhat ki az energiaügyi tanácsülésről, már csak azért sem, mert jelentős hatással volt a fosszilis tüzelőanyagok – különösen a gáz – árára az EU-ban, és ennek következtében az európai polgárok villanyszámláira is. Aminek az a magyarázata, hogy az EU-ban a villamos energia ára az áramtermelésre használt földgáz árához kötődik.

De hogyan is termel villamos energiát az EU?

Előreláthatóan tehát valószínűleg szóba kerül majd, hogy uniós szinten az energiatermelés legnagyobb hányadát a megújulók teszik ki, ezt követik a fosszilis tüzelőanyagok és az atomenergia.

x
Amikor Párizsban is felkapcsolják a lámpákat
Fotó: Martin Bertrand / Hans Lucas / Hans Lucas via AFP

A közösség 2022-ben EU 2641 Terawattóra (TWh) villamos energiát termelt. Ennek csaknem 40 százaléka származott megújuló forrásból. A fosszilis tüzelőanyagok 38,6 százalékot, az atomenergia pedig több mint 20 százalékot tett ki. A villamosenergia-termelés fő fosszilis tüzelőanyaga 19,6 százalékos arányával a gáz, ezt követi a szén, 15,8 százalékkal. Más kérdés, hogy az energiatermeléshez felhasznált megújuló energia és egyéb energiafajták százalékos aránya az egyes EU-országokban eltérő.

Miben különbözik az egyes országok villamosenergia-termelése?

A villamosenergia-mix jelentősen eltér az EU-tagállamok között, a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia aránya 90 százalék feletti és 15 százalék alatti. Ennek oka a földrajzi adottság, a természeti erőforrásokkal való ellátottság (például szén- vagy gázlelőhelyek), az országok gazdaságának szerkezete és politikai döntései (például, hogy fejlesztenek-e atomenergia-kapacitást vagy sem). Az Eurostat adatai szerint a megújuló energiával legnagyobb mértékben „átitatott” első három ország Luxemburg 93, Dánia 79 és Lettország 76 százalékkal. A megújulók által eddig legkevésbé érintett uniós tagország Málta, Csehország és Ciprus 13, 14, illetve 17 százalékos aránnyal. Magyarország aránya itt 21 százalék. A fosszilis energia kapcsán Málta, Ciprus és Lengyelország jár az élen, 87, 83 és 78 százalékkal, a legkisebb arányban érintett tagországok pedig Svédország 1,2 százalékkal, továbbá 7, illetve 11 százalékkal Luxemburg és Finnország. Ebben a „bolyban” Magyarország aránya 34 százalék.

Gőz látható a német energiaóriás, az RWE power AG hűtőtornyából a németországi Neurathban 2022. április 1-jén, amikor az RWE leállította a 300 megawattos A blokkot a neurathi erőműben, miközben az orosz elnök az európai gázellátási szerződések leállításával fenyegetőzött
Gőz látható a német energiaóriás, az RWE power AG hűtőtornyából a németországi Neurathban 2022. április 1-jén, amikor az RWE leállította a 300 megawattos A blokkot a neurathi erőműben, miközben az orosz elnök az európai gázellátási szerződések leállításával fenyegetőzött
Fotó: Ying Tang / NurPhoto / NurPhoto via AFP

A múlt évben 13 tagállam üzemeltetett atomerőművet. Nyolc közülük az atomenergia fedezte villamosenergia-termelésük több mint egyharmadát. Izgalmas tehát a nukleáris energiával érintett országok halmaza, amelyben legnagyobb, 62 százalékos aránnyal Franciaország szerepel, utána 60 százalékkal Szlovákia, 46 százalékkal pedig Belgium következik. Magyarország 45 százalékos nukleáris arányával jelenleg a negyedik. A legkevésbé érintettek pedig - már ahol egyáltalán van nukleáris energia, mert 14 országban nincs is - 3,3 százalékkal Hollandia, 6 százalékkal Németország, valamint 20-20 százalékkal Románia és Spanyolország.

Hogyan állapítják meg az áram árat?

Az ukrajnai orosz invázió miatt az európaiakat mind a gáz, mind a villamos energia áremelkedései érintették. A gáz ára jelentősen emelkedett, mert az orosz gázimport meredeken csökkenő volumenét drágább gázforrásokkal (főleg LNG-vel) kellett pótolni. A villamos energia ára is emelkedett – annak ellenére, hogy a fosszilis tüzelőanyagok a villamos energia kevesebb mint 40 százalékát termelik uniós szinten. Ez annak köszönhető, hogy az áram árat gyakran a gáz ára határozza meg. Ennek oka az úgynevezett érdemrend elve.

OK, de ez hogyan működik?

Ez úgy működik, hogy a villamos energiával áruként kereskednek, ami gyakran előfordul az energiatőzsdéken. Minden erőmű egyedi áron kínálja a villamos energiáját, mégpedig úgy, hogy a költségeit fedezik. A legolcsóbb elektromos áramot adják el először, általában ez a megújuló energiából származó elektromosság. Amennyiben a kínálat nem elegendő, más, drágább erőművek értékesíthetik elektromos energiájukat, amelynek alapja a szén és a gáz. Az elektromos áramot azonban nem az egyes erőművek által kínált egyedi áron értékesítik. Az ár az utolsó és legdrágább erőmű által kínált áron alakul.

x
2021 szeptembere óta az EU-országoknak a növekvő energiaköltségektől összesen 657 milliárd euró értékben sikerült megvédeni a fogyasztókat
Fotó: ANP MAG / ANP via AFP

2022 folyamán számos uniós ország vezetett be olyan intézkedéseket, amelyek enyhítik az áremelkedések fogyasztókra gyakorolt ​​hatását, például az áfa csökkentésével vagy a háztartások, cégek támogatásával. A gazdasági kérdésekkel kapcsolatos szakpolitikai kutatásokkal foglalkozó Bruegel agytröszt becslése szerint - ez a brüsszeli székhelyű intézmény 2005-ben kezdte meg működését, és jelenleg öt különböző területen végez kutatásokat a gazdasági vita és a politikai döntéshozatal javítása érdekében - 2021 szeptembere óta az EU-országoknak a növekvő energiaköltségektől összesen 657 milliárd euró értékben sikerült megvédeni a fogyasztókat.

A villamosenergia-piac újratervezése

Miután az ukrán-orosz konfliktus nyomán az energiaárak fékevesztett tombolása igazi sokkok okozott az uniós energiapiacon, 2023 márciusában az Európai Bizottság jogalkotási javaslatot terjesztett elő az energiapiac reformjára és az európaiak jövőbeli hasonló ársokkokkal szembeni védelmére. Az Európa Tanácson belül az uniós országok jelenleg vizsgálják a javasolt intézkedéseket. A reformfolyamat során felülvizsgálják az EU villamosenergia-piaci felépítését, valamint javítani kívánják a piaci manipuláció elleni védelmet az EU nagykereskedelmi energiapiacán (REMIT). A reform célja, hogy a villamosenergia-árakat kevésbé függővé tegye a fosszilis tüzelőanyagok ingadozó árától, és megóvja a fogyasztókat az árugrásoktól, nevezetesen a hosszú távú villamosenergia-piac működésének javításával.

x
Szélturbinák egy mezőn a Hannover régióban Alsó-Szászországban, Gestorfban
Fotó: JULIAN STRATENSCHULTE / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP

Az EU tehát már jelenleg is dolgozik az uniós villamosenergia-piac reformján, hogy elkerülje a jövőbeni ársokkokat. Ennek a reformnak már a tervezése során sem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy a villamos energia az EU-ban évről évre valóban zöldebbé válik. A megújuló energiaforrások részesedése a villamosenergia-termelésben 2004 óta már több mint kétszeresére nőtt. A következő években pedig tovább fog növekedni, mivel az EU elkötelezte magát, hogy 2050-re klímasemlegessé válik.

Kapcsolódó írásaink