Európai Unió
Nyújtsunk védelmet a beporzóknak!
Ragadós lehet az ír példa
A témába vágó, nagy diverzitású táji jellemzőkkel foglalkozó jelentést előreláthatóan 2023 őszén teszik közzé. A beporzók ugyanis nélkülözhetetlenek a világ számára, de a rovarok által beporzott növényeket, gyümölcsöket és zöldségeket termesztő gazdálkodóknak is. Számos tényező azonban – köztük az intenzív speciális mezőgazdaság –, a vadon élő beporzók széles körű elvesztéséhez vezetett a termőföldeken az elmúlt ötven évben. Írországban például már a méhfajok egyharmadát a kihalás fenyegeti – derül ki a Nemzeti Biodiverzitási Adatközpont által közzétett All Ireland Pollinator Plan (AIPP) adataiból. Ezek alapján ugyanakkor a mezőgazdasági rendszereknek az ökoszisztémák leromlásának visszafordítása érdekében történő fejlesztése jelentős és fenntartható gazdasági értéket teremtene, és javulna a környezet egészsége.
Akciók a biodiverzitás támogatására
Írország ennek érdekében akciókat támogat a biodiverzitás támogatására a termelő gazdálkodási rendszereken belül. A Mezőgazdasági, Élelmiszerügyi és Tengerügyi Minisztérium (DAFM) által finanszírozott Protecting Farmland Pollinators Operational Group (Mezőgazdasági Területek Beporzóinak Védelme Operatív Csoport) projektje például az AIPP része. A projekt arra ösztönzi a mezőgazdasági termelőket Írországban, hogy apró változtatásokat hajtsanak végre a gazdaságukban, amelyek nagy változásokat hoznak a beporzók számára. Ezek a változások magukban foglalják olyan élőhelyek biztosítását, amelyek élelmet, biztonságot és menedéket kínálnak a vadméheknek és a lebegő legyeknek, és általánosságban növelik a biológiai sokféleséget.
A beporzók alapvetően a biológiai sokféleség helyettesítői. Ha segítesz a beporzóknak, annak további hatásai lesznek, és segíted a biológiai sokféleséget – mondja Saorla Kavanagh, a Nemzeti Biodiverzitási Adatközpont operatív csoportjának projektmenedzsere. Mint kifejti, létrehoztak egy pontozási rendszert, amely segíti a gazdákat abban, hogy megértsék, mennyire beporzóbarát vagy sem jelenleg a gazdaságuk, és azonosítani tudják, milyen egyszerű, alacsony költségű gazdálkodási gyakorlatokkal javíthatják a pontszámukat. Saorla szerint nem arról van szó, hogy hatalmas változtatásokat kell végrehajtani, hanem olyan apró tevékenységeket kell integrálni, amelyek lehetővé teszik a biológiai sokféleség együttélését egy már termelő gazdálkodási rendszerben.
A költséghatékonyságot is vizsgálták
Az operatív csoport negyven gazdálkodóval dolgozik. Saorla Kavanagh azt mondja, a projektben az az igazán hasznos, hogy számos marhahús- és tejtermelő, talajművelő és különböző gazdálkodási intenzitású gazdaságok vesznek részt benne. Megnézték a beporzó intézkedéseknek a szélesebb körű biológiai sokféleségre gyakorolt hatását, valamint megvizsgálták azok költséghatékonyságát is az ír mezőgazdasági tájon.
A projektben a gazdálkodók választották ki, hogy mit tegyenek a gazdaságukban. Egy szántóföldi gazdálkodó például a projekt kezdetén füvet ültetett, és a biológiai sokféleség nagymértékű növekedését észlelte, s a legtöbb növény most olyan, amelyet kezdetben nem vetett el. Egy másik talajművelő gazdálkodó vadterületet hozott létre, ahol sokféle fát ültetett, és lehetővé tette a természetes rét növekedését. Nála láthatóan megnőtt a lepkék, méhek és más beporzó rovarok száma. Sok gazdálkodó azt is hangoztatta, hogy a biodiverzitás növekedése hatással volt saját jólétükre, nyugodtabb munkakörnyezetet teremtve.
Éves fizetés a pontszámok alapján
A projekt során a partnerek az összes részt vevő gazdaságot figyelemmel kísérték, évente pontozták őket, és rendszeres tanácsokkal látták el a gazdálkodókat. Ennek eredményeként három év alatt harmincegy gazdálkodó hajtott végre változtatásokat és növelte beporzópontjait. A partnerek eredményalapú kifizetési rendszert működtettek az érintett gazdálkodók számára. A gazdálkodók éves fizetést kapnak pontszámuktól, valamint az általuk fenntartott élőhely mennyiségétől és minőségétől függően.
Bár a pénz jó ösztönző, ez a projekt a tudásról szól, a gazdálkodók tudni akarják, mi van a gazdaságukban, hogyan segíthetik a biológiai sokféleséget, és miként tarthatják fent gazdaságukat a jövő generációi számára – teszi hozzá Saorla Kavanagh.
