Európai Unió
Az uniós mézek felét hamisíthatják
„A kaptárból” akció keretében 16 uniós tagállam – Magyarország mellett Belgium, Bulgária, Csehország, Dánia, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Írország, Olaszország, Litvánia, Lengyelország, Románia, Spanyolország, Svédország –, valamint Svájc és Norvégia kezdett méztesztelési kampányba. Összesen 320 – 20 országból importált – mézszállítmányból vettek véletlenszerűen mintát 2021 novembere és 2022 februárja között.
Ezekből a szállítmányokból mintákat küldtek az Európai Bizottság tudományos szolgálatának, a Közös Kutatóközpontnak (Joint Research Centre – JRC) elemzésre.
Nagy a „piszkos méz” aránya
A JRC megállapította, hogy 147 minta, vagyis a minták 46 százaléka gyaníthatóan hamis, ami azt jelenti, hogy nem felelnek meg az EU mézirányelve általános rendelkezéseinek. Az irányelv ugyanis előírja, hogy „a mézhez nem adható hozzá semmilyen élelmiszer-összetevő, beleértve az élelmiszer-adalékanyagokat, és nem adható hozzá a mézen kívül más adalékanyag sem”. A jelenlegi analitikai módszerek azonban még nem eléggé fejlettek nemzetközi szinten, és egy egyszerű teszt nem elegendő a hamisítás kimutatására, mivel a nyomonkövetésre is szükség van – hívták fel a figyelmet az Európai Bizottságnál. Ezért – hangsúlyozták – a fent említett összehangolt intézkedés a nyomonkövethetőségi információk összegyűjtését, majd a behozatali, feldolgozási, keverési és csomagolási helyszíni vizsgálatokat is magában foglalta.
Jobb észlelési képesség
A JRC a fejlett vizsgálati módszerek új tárházát alkalmazta. A korábbi vizsgálatok során különböző módszereket használtak a kukoricakeményítőből vagy cukornádból készült cukorszirupok megfelelő érzékenységű kimutatására, de az kevésbé volt hatékony más típusú, mézutánzó szirupok kimutatására. Az ilyen, kukoricából készült cukorszirupokat ugyanakkor ma már ritkán használják a méz meghosszabbítására. Felváltották őket a többnyire rizsből, búzából vagy cukorrépából készült szirupok.
A számok magukért beszélnek: az autentikus méz és a cukorszirup közötti jelentős árkülönbség megmagyarázza, hogy a mézzel való csalás miért nagyon jövedelmező.
Vonzó csalási lehetőségek
Míg az importméz ára 2021-ben uniós átlagban kilogrammonként 2,32 euró volt, a rizsből készült cukorszirupok 0,40–0,60 euró körüli áron voltak kaphatók.
Bár a méz hamisítása nem jelent közvetlen veszélyt a közegészségügyre, továbbra is eléggé tisztességtelen mind a becsületes méztermelőkkel, mind a fogyasztókkal szemben. A rendkívül érzékeny vizsgálati módszerek ugyanakkor ma már lehetővé teszik a méz hitelességének vizsgálatát és a gyanús mézminták azonosítását. Az illetékes bűnüldöző hatóságok nyomon követhetik és felderíthetik a hozzáadott cukorszirupot tartalmazó méz hamisítását – hangsúlyozták az Európai Bizottságnál. Hozzátették: mégis a harmonizált és általánosan elfogadott analitikai módszerek további fejlesztése szükséges a hatósági ellenőrző laboratóriumok vizsgálati képességének növeléséhez a cukorszirupokkal hamisított méz kimutatására. A JRC már dolgozik is ezen módszerek továbbfejlesztésén – hívták fel a figyelmet.
„A kaptárból” akciót az Európai Bizottság Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Főigazgatósága (DG SANTE) kezdeményezte és koordinálta, és az EU Élelmiszercsalási Hálózatának azon tagjai hajtották végre, akik megkapták a Közös Kutatóközpont (JRC) technikai segítségét és a nyomozáshoz az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) támogatását. A jelenleg felülvizsgálat alatt álló uniós mézirányelv lehetővé teszi a fogyasztók és a tisztességes termelők érdekeinek még erősebb védelmét szolgáló rendelkezések beiktatását azáltal, hogy előírja a méz földrajzi eredetének részletes címkézését.
