Európai Unió
Pályázat az EU műtrágyapiaci megfigyelőközpontjához való csatlakozásra
Mint az köztudott, a műtrágyák jelentős szerepet játszanak az élelmiszerek, az élelmezés biztonsága terén. Az ukrán–orosz háború következtében azonban a globális élelmezésbiztonságot és az élelmiszerárakat általános ásványi műtrágya- és energiaválság sújtja. Ezzel összefüggésben az Európai Bizottság a múlt év végén akciók és iránymutatások széles skáláját mutatta be az azonnali kihívások miatti „tűzoltás” érdekében, továbbá a kialakult hiánnyal együtt nyilvánvalóvá vált uniós függőségek csökkentése érdekében.
Átláthatóbb piac
Azzal Brüsszelben is tisztában vannak, hogy élelmiszer-gazdasági rendszereink rugalmasságának és fenntarthatóságának közép- és hosszú távú megerősítését a hozamok biztosítása mellett kell elérni.
Rövid távon is fontos, hogy a műtrágyák áráról, előállításáról és kereskedelméről átfogó és nyilvános adatok álljanak rendelkezésre. A piac átláthatóságának növelése és annak megvizsgálása érdekében, hogy miként lehet több valós idejű adatot szerezni a piaci lánc szereplőitől és nemzeti szinten, az Európai Bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy 2023-ban elindítja az EU műtrágyapiaci megfigyelőközpontját.
Ez az új központ a több mezőgazdasági ágazatban, nevezetesen a tej-, a növénytermesztés, valamint a gyümölcs- és zöldségágazatban már működő piaci megfigyelőközpontok mintájára készül. Olyan szervezetek jelentkezését várják, amelyek legalább 10 uniós tagállam érdekelt feleit képviselik, és az Európai Unión belül aktívak a műtrágyaellátási láncban. A bizottsági Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság elnökletével működő megfigyelőközpont legfeljebb 20 tagból áll majd, akiket öt évre neveznek ki. A tervek szerint úgy működik majd, hogy többek között első kézből ad tájékoztatást (beleértve adatokat is) a műtrágyapiac helyzetéről, illetve az azt befolyásoló tényezőkről, valamint a tapasztalatokat és jó gyakorlatokat is meg lehet ismerni általa.
Optimális felhasználás
Közép- és hosszú távon a műtrágyák felhasználását optimalizálni kell, és az ásványi műtrágyákat lehetőség szerint szerves trágyákkal kell helyettesíteni – vélik Brüsszelben. Ez ugyanis segít csökkenteni az EU függőségét a nitrogénműtrágyák előállításához használt gáztól és a bányászott ásványi műtrágyáktól, például a foszfátoktól és a hamuzsírtól, valamint csökkenti az ágazat szénlábnyomát.
Ez összhangban van az Európai Bizottság által most elfogadott, a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló európai törvényben meghatározott „szélesebb körű” intézkedésekkel. A legújabb javaslatok célja, hogy megerősítsék az EU nyomon követési kapacitásait, valamint értékláncát és az Európai Unió külpolitikáját számos kritikus anyaggal kapcsolatban, beleértve az ásványi műtrágyák előállításához használt anyagokat is. Kulcsfontosságú, hogy a zöld- és a digitális átállást az EU szuverenitásának veszélyeztetése nélkül hajtsák végre.
Pénzügyi támogatás
Az Európai Unió Közös Agrárpolitikája (KAP) keretében a gazdálkodók számára széles körben elérhető a pénzügyi támogatás a műtrágyafelhasználás optimalizálása érdekében, ezáltal lehetővé téve számukra, hogy környezeti, éghajlati és gazdasági előnyöket érjenek el.
A KAP stratégiai terveiben 2027-ig csaknem 98 milliárd eurót, a teljes KAP-finanszírozás (EU- és társfinanszírozás) 32 százalékának megfelelő összeget lehet fordítani az éghajlat, a víz, a talaj, a levegő, a biológiai sokféleség és az állatjóllét érdekeire, valamint a kötelező feltételességen túlmutató gyakorlatok ösztönzésére.
A tervek támogatják a fenntartható gazdálkodási gyakorlatokat, például a szerves trágyázást, az extenzív gyepgazdálkodást, a hüvelyesek és a köztes növények termesztését vagy az agrárerdészetet az EU mezőgazdasági területének 35 százalékán. Az EU KAP által támogatott szántóterületeinek mintegy 85 százalékán vetésforgó is várható. Ez elősegíti a nitrogén megkötését a talajban, illetve több hüvelyes növény termesztését Európa-szerte.
