Európai Unió

Az EU migrációs politikája meghívólevél a nemzeteknek

Amíg nincsenek fizikai határzárak, addig ez gyakorlatilag egy meghívólevél a világ összes nemzete számára – véli Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója.

Az EU migrációs politikája meghívólevél a nemzeteknek
Egy halálos migránshajótörés maradványai az olaszországi Crotonéban, 2023. február 27-én
Fotó: Gabriele Maricchiolo / NurPhoto / NurPhoto via AFP

Európa-szerte igyekeznek a kormányok szigorítani migrációs politikájukon, miután évről évre egyre többen próbálnak bejutni az Európai Unió területére. Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója a Magyar Nemzetnek arról beszélt, hogy amíg Brüsszel nem változtat álláspontján, az illegális bevándorlás folytatódni fog.

„Nem véletlen, hogy mindenki megpróbál bejutni az Európai Unióba. A jelenlegi szabályozások közepette nagyjából 80–90 százalék az esélye annak, hogy ha valakinek egyszer sikerül átjutnia a határokon, akkor soha többet nem fog hazakerülni” – magyarázta a szakértő. Rámutatott, hogy egyre több uniós ország emel szót az európai határvédelem megerősítése érdekében. A február eleji EU-csúcson meglehetősen komoly viták övezték az egyik kulcskérdést, hogy Brüsszel legyen végre hajlandó közös forrásokból megtéríteni például a fizikai határzárak építését, amit egyébként a magyar kormány már évek óta szorgalmaz. Marsai Viktor szerint a kérdésben Németország álláspontja a leghangsúlyosabb. Véleménye szerint Brüsszel akkor fog módosítani a szemléletén, ha Berlin változtat álláspontján. Olaf Scholz német kancellár a február eleji ülésen azt mondta, Európából nem lehet erődöt csinálni, ennek nyomán nem fogják a határkerítések építését uniós forrásból finanszírozni.

Az európai kormányok azonban egyre nehezebben veszik fel a küzdelmet az érkező illegális migránsok tömegeivel. 2016 óta tavaly regisztrálta a legtöbb illegális határátlépést az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex). Adatai szerint a nyugat-balkáni és a kelet-mediterrán útvonalon volt a legnagyobb a növekedés: előbbit több mint 146 ezren választották, ami 136 százalékos növekedést jelent 2021-hez képest. Törökország irányából pedig mintegy 43 ezren érkeztek a kontinensre, ami 108 százalékkal több, mint előző évben.

Kapcsolódó írásaink