Jogállamisági deficit az uniós intézményekben

Az intézet első megállapítása szerint az európai parlamenti (EP-) választásokat a bő negyvenéves hagyománya ellenére is alacsony részvétel jellemzi. Gyenge és aránytalan felhatalmazást biztosít, ezért jelenlegi formájában nem alkalmas a demokratikus népképviseletre – szemlézte a jelentést a Magyar Nemzet. A jelentés szerint a testület demokratikus felhatalmazás nélkül igyekszik elérni, hogy egy föderális államéhoz hasonló törvényhozó parlamentté válhasson. A csúcsjelölti rendszerrel el akarja venni a tagországok kormányait tömörítő Európai Tanács jogát az Európai Bizottság elnökének jelölésére, és transznacionális listákkal csökkentené a tagállamok szerepét.

A Nézőpont Intézet harmadik pontjában hangsúlyozza: az Európai Parlament történetének legnagyobb, tavaly decemberben kirobbant korrupciós botránya rámutatott a büntetlenség kultúrájára, az ellenőrzés hiányára, a parlamenti viták komolytalanságára és a tagállamok ellen folytatott eljárások során gyakorlattá váló kettős mércére. Mindemellett – negyedik pontként – az Európai Bíróság az ítélkezési gyakorlata alapján elfogult az Európai Bizottság irányába, ami csökkenti a tagállamok jogorvoslati esélyeit, és árnyékot vet a jogállamiság egyik fontos elemére, a tisztességes eljárás lehetőségére. Az intézet az Európai Bizottsággal szemben is bírálatot fogalmaz meg. Mint írják, Jean-Claude Juncker, a bizottság előző elnöke az Európai Unió ország- és pártpolitikától mentes jogalkalmazó szervét, a bizottságot politikai bizottsággá alakította. A politikai logika árt az egységes jogértelmezésnek, és megteremtette a politikailag motivált eljárások, a kettős mérce, valamint a szakmai helyett a politikai kommunikáció kultúráját.

A jelentés szerzőinek hatodik pontja szerint a jogállamiság elvének általános megfogalmazása lehetőséget nyit az önkényes értelmezésre, amit bizonyít a tagállamok számonkérése során mutatott kettős mérce, ami súlyosan sérti a jogállamiság elveit. Az uniós intézmények és vezetőik minden esetben a pluralizmus elkötelezett hívének mutatkoznak, de a nemzetállamok vezetőinek, intézményeinek és a nemzetállami népszavazások véleményét figyelmen kívül hagyják – von mérleget a Nézőpont Intézet, s nyolcadik megállapításként felróják az EU intézményeinek azt is, hogy míg a szexuális kisebbségek mozgalmait felkarolták, a nyelvi és etnikai kisebbségek ügyével nem foglalkoznak.

A teljes jelentés ITT olvasható.