Európai Unió
Az EU gazdasága elkerülheti a recessziót, de továbbra is fúj az ellenszél
Az Európai Bizottság 2023-as téli gazdasági előrejelzése frissíti a 2022. őszi bizottsági gazdasági előrejelzést, amelyet 2022. november 11-én mutattak be, és az összes EU-tagállam GDP-jének és inflációjának alakulására összpontosít. A mostani előrejelzés döntően azon a tisztán technikai feltételezésen múlik, hogy Oroszország Ukrajnával szembeni agressziója folytatódik, de nem fokozódik. Ezt az árfolyamokra, kamatlábakra és nyersanyagárakra vonatkozó technikai feltételezések is alátámasztják, január 27-i határnappal. Az összes többi bejövő adat esetében, beleértve a kormányzati politikákkal kapcsolatos feltételezéseket is, a friss uniós prognózis a február 1-jéig tartó információkat is figyelembe veszi.
Javuló kilátások
A prognózis szerint a gazdasági kilátások javulnak, köszönhetően a közösség a kihívásoknak a korábbinál jobban ellenálló gazdasági képességeinek. A 2022 első felében tapasztalt erőteljes bővülést követően a növekedési lendület a harmadik negyedévben alábbhagyott ugyan, de a vártnál valamivel kisebb mértékben. A rendkívül kedvezőtlen sokkok ellenére az EU gazdasága elkerülte az őszi előrejelzésben prognosztizált, negyedik negyedéves visszaesést. A 2022-es éves növekedési ütemet jelenleg 3,5 százalékra becsülik mind az EU-ban, mind az euróövezetben.
Az őszi előrejelzés óta bekövetkezett kedvező fejlemények összességében javították az idei év növekedési kilátásait. Az ellátási források folyamatos diverzifikációja és a fogyasztás meredek csökkenése miatt a gáztárolási szintek az elmúlt évek szezonális átlaga felett maradtak, a nagykereskedelmi gázárak pedig jóval a háború előtti szint alá estek. Emellett az EU munkaerőpiaca továbbra is erőteljesen teljesített, a munkanélküliségi ráta 2022 végéig minden idők legalacsonyabb szintjén, 6,1 százalékon maradt. Ezzel együtt a bizalom javul, és a januári felmérések azt sugallják, hogy a gazdasági tevékenység is elkerüli a zsugorodást 2023 első negyedévében.
Mérséklődő infláció
A szembeszél azonban továbbra is erős – teszik hozzá a brüsszeli szakértők. A fogyasztók és a vállalkozások továbbra is magas energiaköltségekkel szembesülnek, és a maginfláció (az energia és a feldolgozatlan élelmiszerek nélkül számított összinfláció) januárban is emelkedett, tovább rontva a háztartások vásárlóerejét. Mivel az inflációs nyomás továbbra is fennáll, a monetáris szigorítás folytatódni fog, ami visszafogja az üzleti tevékenységet és a beruházásokat is. A téli időközi előrejelzés mindenesetre 2023-ra 0,8 százalékos, az euróövezetben nullaszázalékos növekedése 0,5, illetve 0,6 százalékponttal magasabb, mint az őszi előrejelzésben. A 2024-es növekedési ütem változatlan, az EU-ban 1,6 százalék, az euróövezetben pedig 1,5 százalék. Az előrejelzési horizont végére a kibocsátás volumene csaknem egy százalékkal haladja meg az őszi előrejelzésben jelzettet.
A 2022-es csúcsot követően az infláció mérséklődik az előrejelzés szerint: a csúcs már mögöttünk van, ahogy azt az őszi előrejelzés is várta. Az októberi 10,6 százalékos történelmi csúcs után az infláció csökkent, a januári gyorsbecslés 8,5 százalékra esett vissza az euróövezetben. A csökkenés hátterében elsősorban a csökkenő energiainfláció állt, miközben a maginfláció még nem érte el a csúcsot. Az inflációs előrejelzést az őszihez képest kissé lefelé módosították, elsősorban az energiapiaci folyamatokat tükrözve. Az előrejelzések szerint a teljes infláció a 2022-es 9,2 százalékról 2023-ra 6,4 százalékra, 2024-re pedig 2,8 százalékra csökken az EU-ban. Az euróövezetben az előrejelzések szerint a 2022-es 8,4 százalékról 2023-ra 5,6 százalékra, 2024-re pedig 2,5 százalékra lassul.
Magyarországra vonatkozó gazdasági előrejelzés
Magyarországon 2023-ban, ahogyan a gazdaság fokozatosan alkalmazkodik a magasabb energiaárakhoz, a gazdasági növekedés várhatóan visszafogott marad - vélik hazánkra vonatkozó előrejelzésükben az Európai Bizottság szakértői. A magánfogyasztás az előrejelzések szerint csökkenni fog az év kezdetén, mivel a magas infláció leszorítja a háztartások vásárlóerejét. Arra lehet számítani, hogy a beruházások mértéke is visszaesik a gyengébb kereslet, a növekvő hitelfelvételi költségek és a költségvetési konszolidációs erőfeszítések miatt. A lakásügyletekre és a hitelnyújtásra vonatkozó mutatók az ingatlanpiac szűkülésére utalnak, amely várhatóan további visszaesést okoz az építőipari tevékenységek terén is. Míg az exportnövekedés az előrejelzések szerint a külső kereslettel párhuzamosan lassul, az import mértéke várhatóan még inkább csökken, ahogyan a belföldi energiakereslet igazodik a magasabb árakhoz. A külső egyenleg így előreláthatólag javulni fog, amit az is alátámaszt, hogy a várakozások szerint a 2022-es szinthez képest csökkenni fognak a nyersanyagárak. Az infláció csökkenésével és a külső kereslet élénkülésével a gazdasági növekedés fokozatosan javulni fog az előrejelzés által átfogott időszakban. A reál-GDP növekedése az előrejelzések szerint a 2022. évi 4,9 százalékról 2023-ban 0,6 százalékra lassul, ahonnan 2024-ben is csak 2,6 százalékra emelkedik vissza.
A harmonizált fogyasztói árindex alapján mért infláció (a nemzeti statisztikai hivatalok által megadott fogyasztási adatokból az Eurostat által számított, úgynevezett HICP-infláció) 2022 decemberében 25 százalékra nőtt. A maginfláció szintén tovább emelkedett, tükrözve a növekvő termelési költségekből, a forint leértékelődéséből és a 2022-ben több ágazatot is érintő közvetett adóemelésekből eredő széles körű árnyomást. A magasabb költségek és adók továbbgyűrűző hatása várhatóan 2023-ban is érezhető lesz, a HICP-infláció az előrejelzések szerint a 2022. évi 15,3 százalékos éves átlagról 2023-ban 16,4 százalékra emelkedik. A központilag meghatározott lakossági energiaárak 2022. augusztusi emelkedése és az üzemanyagár-plafon 2022. decemberi kivezetése várhatóan közel 4 százalékponttal növelik az éves átlagos inflációt 2023-ban. Amint az árszint igazodik a magasabb költségekhez, az infláció 2024-ben várhatóan 4,0 százalékra csökken, amit a nyersanyagárak feltételezett mérséklődése és a fogyasztói kereslet változatlan gyengesége támaszt alá.
Az Európai Bizottság szakértői szerint Magyarország gazdasági kilátásai továbbra is érzékenyek a globális befektetői hangulatra. Hazánk különösen ki van téve az energiaárak változásainak és az esetleges energiaellátási zavaroknak is, mivel nagymértékben függ az energiaimporttól, és rövid távon csak korlátozottan képes diverzifikálni az energiabehozatalát. Az inflációs kockázatok felfelé mutatnak, mivel az inflációs várakozások magas szinten állandósulhatnak.
Súlyozottabb kockázatok
Az uniós kilátásokat fenyegető kockázatok ugyanakkor összességében nem annyira fenyegetőek. Bár az előrejelzést övező bizonytalanság továbbra is magas, a növekedés kockázatai nagyjából kiegyensúlyozottak. A belföldi kereslet a tervezettnél magasabbra fordulhat, ha a nagykereskedelmi gázárak közelmúltbeli csökkenése erősebben átgyűrűzik a fogyasztói árakba, és a fogyasztás ellenállóbbnak bizonyul. Mindazonáltal nem zárható ki ennek a zuhanásnak a lehetséges megfordulása a folyamatos geopolitikai feszültségek összefüggésében.
Kína újranyitása nyomán a külső kereslet is erőteljesebbnek bizonyulhat – ami azonban a globális inflációt fokozhatja. Az inflációs kockázatok továbbra is nagyrészt az energiapiaci fejleményekhez kapcsolódnak, tükrözve a növekedéssel kapcsolatos azonosított kockázatok egy részét. Különösen 2024-ben érvényesülnek az infláció felfelé ívelő kockázatai, mivel az árnyomás a vártnál szélesebb körben és mélyebbre hathat, ha a bérnövekedés tartósan az átlag feletti ütemben rendeződik – vélik az elemzők.
Az Európai Bizottság minden évben két átfogó (tavaszi és őszi) és két időközi (téli és nyári) előrejelzést tesz közzé. Az időközi előrejelzések minden tagállamra kiterjednek az éves és negyedéves GDP-re, valamint a folyó és a következő évre vonatkozó inflációra, valamint az uniós és euróövezeti aggregátumokra. A következő bizottsági prognózis a 2023. tavaszi gazdasági előrejelzés lesz, amelyet a tervek szerint 2023 májusában tesznek közzé.