Európai Unió
Vidéki megfigyelőközpontot indít az EU
Folyamatosan frissülő adatbázis és adatvizualizált platform
Nem sokkal Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozása előtt, Portugáliában járva megtapasztalhattam azt, amit a statisztikák is tanúskodtak. Nevezetesen, hogy ez a kedves kis ország mennyire le van maradva az akkori tagországoknak még az átlagához képest is. Az uniós pénzek haszonélvezőjeként – ennek ellenére – Portugália sereghajtó volt akkor az EU-ban, és ez bizony sok helyütt meg is látszott. A legemlékezetesebb mégis a dolgozók akkori átlagos jövedelmének egy főre jutó vásárlóereje volt. Amikor például egy vidéki sajtüzembe bejutottam, kiderült, hogy az egyik micisapkás, pipázgató „szaki” havi fizetése volt annyi, amennyi pénzért nálunk egy rendes kőműves már akkor sem ült bele az autójába. Persze sokat változott azóta a világ. Portugáliában is.
Mostantól nem kell személyesen információkat szerezni vagy a statisztikákat feltúrni ahhoz, hogy az Európai Unió különböző vidéki területeit, régióit összehasonlítsuk egymással. Mert ha valaki például a népsűrűségre, az egészségügyi intézmények átlagos távolságára vagy a szélessávú internet sebességére kíváncsi az Európai Unió bármely vidéki területén, településén vagy akár egy adott régióban, ezekhez az információkhoz könnyen hozzáférhet az újonnan indult vidéki obszervatóriumnak köszönhetően.
Láthatóbb lesz a valóság
Az Európai Bizottság által létrehozott új vidéki megfigyelőközpont egyetlen kattintással rengeteg információt nyújt a felhasználóknak az EU-országok bármely városi, köztes és vidéki területéről. Ezt az információs csúcsintézményt persze nemcsak a személyes kíváncsiság teljesíthetőségének szándéka hívta életre. Kétségtelen, hogy több és jobb adatra van szükség a gazdasági, társadalmi és demográfiai feltételek vidéki dimenziójának megértéséhez, és az ezek alapján történő döntések meghozatalához is. A megfigyelőközpont ugyanis lehetővé teszi a különböző vidéki területek összehasonlítását is, tükrözve ezek sokféleségét és sokszínűségét.
Ezt a megfigyelőközpontot tehát elsősorban a vidéki területekkel kapcsolatos politikai döntéshozók tájékoztatására fogják használni. Nem utolsósorban természetesen hasznos lesz az uniós kezdeményezések hatásának értékelésére is a különféle szakpolitikai területeken, az úgynevezett vidéki hatásvizsgálatok kapcsán, valamint az EU vidéki cselekvési tervének megfelelő mutatóival kapcsolatos előrehaladás nyomon követésére. Ezenkívül rendszeresen frissített adatokat fog szolgáltatni, többek között a további politikai döntéshozatalhoz.
Társadalmi kérdések
Az adatok különböző csoportokba vannak rendezve. A Rural Focus megmutatja, hogy az egyes országok vidéki területei hogyan viszonyulnak a városinak vagy közepesnek minősített térségekhez a különböző témakörökhöz tartozó mutatók segítségével. A csoportosítások a következő témák szerint történtek: Demográfia és migráció, Gazdasági fejlődés, Munkaerőpiac, Idegenforgalom, Oktatás, Infrastruktúra és hozzáférhetőség, Társadalmi befogadás, Környezet és éghajlat, Egészség.
A Trendek címszó alatt a felhasználók térképen ábrázolhatják ezeket a mutatókat, és összehasonlíthatják a régiókat, alrégiókat és településeket. Amikor csak lehetséges, jövőbeli előrejelzések is megjelennek. A Saját helyem című rész részletes áttekintést adhat bármely településről, és a következőket jelenítheti meg: a népesség, annak sűrűsége és időnkénti alakulása, a földhasználat megoszlása, a GDP, a szélessávú internet sebessége, a rendelkezésre álló szobák száma az idegenforgalom számára, az iskolák, egészségügyi intézmények, vasútállomások és mozik átlagos távolságai.
Folyamatos frissítés
A platform különböző helyeket is összehasonlíthat, legyen az kicsi vagy nagy, ezeken a kategóriákon belül. Ezen funkciókon túlmenően a megfigyelőközpont minden évben számos kutatási cikket fog megjelentetni a vidéki élet különböző területeiről. A kutatóközpont által fenntartott élő platformot rendszeresen frissítik új mutatókkal és adatvizualizációval. Az EU vidéki víziójának szentelt honlapon új együttműködési eszközök is helyet kapnak, hogy jobban ki tudják szolgálni az igényeket.
A 2023–2027-es időszakra az Európai Unió Közös Agrárpolitikája (KAP) keretében több mint 60 milliárd euró áll rendelkezésre vidékfejlesztésre, ami elég komoly összeg. Az új KAP értelmében ezen alapok legalább 35 százalékát a helyi fejlesztést, az éghajlatot, a biológiai sokféleséget, a környezetet és az állatjólétet támogató intézkedésekre fordítják. A 2014–2020-as időszakra vonatkozó uniós kohéziós politikai beruházásoknak is már több mint 25 százaléka szintén hozzájárult a vidéki területek erősségének megőrzéséhez. A kohéziós politika pedig az újabb tervezési időszak partnerségi megállapodásai és operatív programjai révén továbbra is „befektető” a vidéki térségekbe.
A fenti kezdeményezés fontosságát tehát nem vitatja senki, hiszen Európa vidéki területei biztosítják számunkra élelmiszereinket, otthonainkat, munkahelyeinket és alapvető ökoszisztéma-szolgáltatásokat. Annak biztosítása érdekében pedig, hogy a vidéki térségek továbbra is betölthessék ezeket az alapvető szerepeket, az Európai Bizottság 2021-ben hosszú távú jövőképet is megfogalmazott az EU vidéki területeire vonatkozóan 2040-ig. Ez meghatározza azokat a cselekvési területeket, amelyek terén az erősebb, összekapcsoltabb, ellenállóbb és virágzóbb vidéki térségek, valamint közösségek kialakulása érdekében lépni kell.
