Szijjártó Péter kiakadt a horvátokra, Brüsszelhez fordul

Két és félszeresére tervezi emelni az Adria kőolajvezeték tranzitdíját Horvátország 2023-tól, ami a magyar kormány szerint visszaélés a monopolhelyzetükkel – szögezte le Szijjártó Péter a Spirit FM Harcosok Klubja című műsorában. A külgazdasági és külügyminiszter ennek kapcsán elmondta: a magyar kormány az Európai Bizottság közbelépését sürgeti.

A tárcavezető szerint ez európai probléma, amit fel fog vetni a megfelelő uniós fórumokon, például hétfőn, amikor ismételten összeülnek Brüsszelben az energetikai kérdésekért felelős miniszterek, hogy a gázársapka bevezetésének részleteiről tárgyaljanak. Az Európai Bizottságnak rá kell szorítani arra a horvátokat, hogy bővítsék a kapacitást, azt pedig európai szinten el kell utasítani, hogy egy ilyen helyzetben a tranzitdíjakat jelentős mértékben megemeljék, visszaélve a háborús helyzettel – fűzte hozzá.

Szijjártó Péter Katarban volt tárgyalni, ahol politikai megállapodást írt alá katari kollégájával amelynek értelmében vállalatközi tárgyalások indulhatnak a katari földgáz jövőbeli vásárlásáról az MVM és a QatarEnergy között. 

Katarban olyan fejlesztések zajlanak, amelyek végén jelentősen megnőhet az ország által exportált cseppfolyósított földgáz mennyisége 2025–2026-ra, nagyjából ezzel egy időben a tervek szerint a horvátoknál is nagy mértékben nőni fog a fogadókapacitás. Ha így lesz, néhány év múlva nagyjából 2 milliárd köbméter földgáz érkezhet Magyarországra Katarból – fejtette ki a miniszter.

Arra a kérdésre válaszolva, hogy Paks 2 mikor termelhet áramot, a külügyminiszter elmondta: még mindig ragaszkodik a 2030-as határidőhöz. Az Azerbajdzsánból Georgián és Románián keresztül Magyarországra érkező, részben tengeralatti vezetéken pedig nagyjából három év múlva érkezhet Magyarországra zöldvillamos-energia.

A háborúról szólva Szijjártó Péter azt mondta: amikor kitört a háború, az Európai Bizottság azonnal szankciókat vezetett be Oroszország ellen, ám ez nem állította meg Moszkvát, viszont ártott az uniós gazdaságnak. Szerinte az az egyik probléma, hogy nincs olyan fajsúlyos európai vezető, mint korábban Angela Merkel volt, aki a krími válság után el tudta érni, hogy a felek tárgyalóasztalhoz üljenek, s ezzel elkerülte a háborút. 

A magyar–orosz viszonyról szólva hangsúlyozta, az együttműködés Moszkva és Budapest között néhány szakmai kérdésre korlátozódik.

Arra a felvetésre, hogy elképzelhetőnek tartja-e, hogy Magyarország úgy jár, mint Lengyelország, azaz létrejön a megállapodás az uniós pénzekről, azonban az még sokáig nem érkezik meg, Szijjártó Péter azt mondta: minden feltételt teljesítettek, amit az Európai Bizottság támasztott.

„Van két kormány az EU-ban, amely nem fél felvállalni a nemzeti érdek képviseletét, nem fél felvállalni a patrióta, jobboldali, kereszténydemokrata értékeket, nem fél, ha kell, szembemenni a nemzetközi mainstreammel, és ezt a két kormányt próbálják büntetni, most már pénzügyi eszközökkel is. Egy darabig volt a politikai nyomásgyakorlás, aztán jöttek a pénzügyi zsarolási technikák” – mondta, kiemelve azt, hogy egyetért azokkal, akik szerint Lengyelország esetében az uniós pénzek visszatartása mögött a jelenlegi varsói kormány újraválasztási esélyei csökkentésének szándéka van.