Gyorsítja a szívverést, növeli a vérnyomást, kitágítja a légutakat

Az adrenalinfüggőség nem hivatalos orvosi diagnózis, de létezik egy viselkedésmintázat, amelyet adrenalinvadászatnak vagy szenzációkeresésnek is neveznek. Az ilyen emberek rendszeresen keresik az izgalmat és a kockázatot, mert az adrenalin és más stresszhormonok hatására eufóriát tapasztalnak és úgy érzik, hogy így élnek igazán. Sokszor hasonlítják a klasszikus függőségekhez.

Az adrenalin (epinefrin) a mellékvese által termelt hormon, amely gyorsítja a szívverést, növeli a vérnyomást, kitágítja a légutakat és felkészíti a testet a „harcolj vagy menekülj” reakcióra.

Ezek a hatások fokozott éberséggel, energiával és gyakran boldogsággal járnak együtt, különösen, ha az adrenalin „kontrollált” helyzetben szabadul fel például extrém sport, verseny vagy valamilyen konfliktus hatására.

Az adrenalinfüggőség egyik eleme a kockázatkeresés, amit megtalálhatunk az extrém sportokban, mint a bázisugrásban, a bungee jumpinban, az ejtőernyőzésben vagy a sziklaugrásban. Vannak illegális vagy veszélyes cselekedetek is, mint a gyorshajtás vagy valamilyen bűncselekmény végrehajtása, mint a berekedés.

Az is árulkodó jel lehet, ha valakinél nagyon alacsony az unalomtűrés. Normál élethelyzetekben, a hétköznapi életben gyorsan unatkozni kezd vagy úgy érzi, leépül, ha nincs folyamatos izgalom.

Az adrenalinfüggőség jele lehet az is, ha valaki folyamatosan stresszkeresésben éli mindennapjait. Tudattalanul is olyan helyzeteket idéz elő, amelyek stresszt vagy konfrontációt szülnek, mint a munkahelyi konfliktusok vagy a párkapcsolati drámák.

Az adrenalinfüggőknél elvonási tünetekhez hasonló élmények jelentkezhetnek. Nyugtalanság, ingerlékenység, depresszió jelentkezhet, ha hosszabb ideig nem tapasztalnak izgalmat. Egyesek ilyenkor szorongást vagy testi nyugtalanságot is tapasztalnak.

Ez az állapot pszichológiailag hasonlítható a szerhasználati függőségekhez.

A szakemberek szerint a háttérben lehetnek bizonyos személyiségjegyek, korábbi trauma, kémiai hajlam (a dopaminrendszer érzékenysége is szerepet játszhat).

Ha valaki felismeri, hogy ez a viselkedés önkárosítóvá vagy függőségi mintázattá válik, akkor szakember segítségét is kérheti. Terápia, stresszkezelési technikák, mint a jóga, a helyes légzés vagy kevésbé veszélyes sportok és a tudatos életmódváltás segíthet enyhíteni a kényszert.