Amikor az evés már veszélyes

Az általában túlsúlyos vagy elhízott mértéktelen evők sokszor maguk is úgy érzik, hogy elvesztették a kontrollt az étvágyuk felett, emiatt gyakori a falásrohamot követő bűntudat vagy szégyenérzet.

Ez az étkezési zavar általában tinédzserkorban vagy a húszas évek elején jelentkezik. Több ponton hasonlít a bulimiához (bulimia nervosa), azonban ebben az esetben a falási rohamot követően nem történnek szélsőséges tevékenységek (hányás, hashajtók alkalmazása) a fogyás érdekében.

Az étkezési zavarok fele falászavar.

A falászavar olyan tünetekkel jár, mint az evés olyankor is, amikor nincs éhségérzet, a normálisnál jóval nagyobb mennyiségű étel elfogyasztása rövid idő alatt, gyors evés (falás), titokban, egyedül történő evés, depresszió, bűntudat, szégyenérzet (vagy undor) a falásrohamokat követően, hízás (de nem minden esetben).

A túlevés és a túlsúly káros az egészségre, súlyos szövődményeket okoz, és rontja az életminőséget; a fogyás pedig nagy akaraterőt és jelentős energiaráfordítást igényel. Emiatt tanácsos az evészavart az első jeleknél (jellemzőbb tünetek lásd fentebb) megfékezni, háziorvos, dietetikus és evészavarokkal foglalkozó szakember segítségét kérni.

Sok esetben nincs nyilvánvaló oka a falászavarnak. Amennyiben mégis, úgy nem ritka, hogy valamilyen lelki oka van a betegségnek: stressz levezetésére pótcselekvés, alacsony önbecsülés, önértékelési zavar, gyermekkori (fizikai vagy szexuális) bántalmazás, trauma, szorongás, depresszió, családi halmozódás (gének), alkohol- és/vagy drogfogyasztás.

Az evészavar jellegéből adódóan az ebben szenvedők körében gyakori az elhízás vagy a – sokszor jelentős – túlsúly, ami káros hatással van az egészségre: cukorbetegséget, magas vérnyomást, keringési zavarokat vagy áttételesen akár stroke-ot is okozhat.