A fejjel lefelé fordított tojás tényleg hosszabb ideig friss marad?

Sajnos azt is megállapították, hogy ezeken a mikroszkopikus nyílásokon keresztül baktériumok is bejutnak a tojásba, ezért romlik meg a tojás, ahogy öregszik.

Miután átjutottak a héjon, a mikrobák jellemzően a tojásfehérje alatt, a tojás kerekített végén található légzsebben halmozódnak fel. Mivel a tojásfehérje lúgos, és olyan baktériumölő fehérjéket tartalmaz, mint a lizozim és a konalbumen, ezek a kórokozók általában nem képesek bejutni a fehérjébe, és elérni a sárgáját, amelyet a fehérje közepén a chalaza nevű struktúrák tartanak.

A tojás lefelé kerekített végű tartásával azonban az a probléma, hogy ez a légzsák mindig megpróbál felfelé úszni, és ezért folyamatosan nyomja a tojásfehérjét. Ahogy a tojás öregszik, és egyre több levegő jut a pórusokba, ez a zseb egyre nagyobb lesz, és egyre nagyobb nyomást gyakorol a fehérje aljára.

A légzsák megnövekedett mérete azt is megmagyarázza, hogy az idősebb tojások miért hajlamosak lebegni a vízben, míg a friss tojások süllyednek.

Ráadásul, ahogy a chalazák gyengülnek, a sárgája „leeshet”, amely megkönnyíti a légzsákban lévő baktériumok számára, hogy hozzáférjenek és pusztítást végezzenek.

Ha azonban a tojásokat fejjel lefelé fordítjuk, hogy a légzsák a tetején legyen, megszűnik az a probléma, hogy ez a levegő megpróbál felúszni a fehérjéken keresztül. Ez biztosítja, hogy a tojásban növekvő baktériumközösségnek sokkal kisebb az esélye arra, hogy kapcsolatba kerüljön a tojássárgájával, amely azt jelenti, hogy a tojások nem romlanak meg olyan gyorsan, ha ebben a helyzetben tartjuk őket.