Alkohol és elbutulás

Előre hozzá kell tennünk a tanulmányhoz, hogy a japán, kínai, koreai népesség körében gyakoribb a genetikailag alacsonyabb alkohol-tűrőképesség előfordulása – hívta fel a figyelmet Facebook oldalára feltöltött posztjában Dobson Szabolcs gyógyszerengedélyeztetési szakértő.

Kiemelte, ebben a koreai vizsgálatban az elbutulás (demencia) kockázatának csökkenése az enyhe és közepes alkoholfogyasztás tartós folytatásával, nagymérvűről közepes szintre csökkentésével és a mérsékelt alkoholfogyasztás megkezdésével mutatott összefüggést, ami arra utal, hogy az alkoholfogyasztás mértékének küszöbértéke elég alacsony (napi legfeljebb 30 gramm) az elbutulás kockázatának csökkenése terén.

A 3.933.382 résztvevő adatait a Koreai Nemzeti Egészségbiztosítási Szolgálat adatbázisából szerezték be. E 40 éves és idősebb felnőttek két egészségügyi vizsgálaton estek át 2009-ben és 2011-ben. Újabb felmérésükre felmérése 2018. december 31-ig került sor, a statisztikai elemzés pedig 2021. decemberében történt.

Az alkoholfogyasztás mértéke szerint a résztvevőket absztinens (0 g/nap), mérsékelt (<15 g/nap), közepes (15-29,9 g/nap) és jelentős (≥30 g/nap) alkoholfogyasztókra osztották (tájékoztatásul, a bor alkoholtartalma jellemzően 10-13%). Az alkoholfogyasztás szintjének 2009 és 2011 között bekövetkezett változása alapján a résztvevőket egyúttal a következő csoportokba sorolták be: absztinensek, abbahagyók, csökkentők, fenntartók és növelők.

Az alábbi elbutulási kockázati arányokat kapták:

- a tartós absztinenciával összehasonlítva a tartósan mérsékelt ivók korrigált kockázati aránya 0,79;

- mérsékelt ivóké 0,83;

- a tartós nagyivóké 1,08.

A tartós alkoholfogyasztáshoz képest az alkoholfogyasztás nagymérvűről közepesre csökkentése esetén a kockázat 0,92 volt.

A mérsékelt alkoholfogyasztás megkezdése csökkentette az elbutulás kockázatát, amely 0,93-nak adódott – olvasható a posztban.