Tengeri herkentyű, mely segíthet visszafordítani az öregedést

Egy kínai tudományos tanulmány szerint az egereknél, amelyeket egy tengeri állat, a tengeri squirt (a nevét onnan kapta, hogy megzavarásra vizet spriccel) kivonatával kezeltek, bizonyos, életkorral összefüggő hatások visszafordulását figyelték meg.

Ezekben a kivonatokban a hatóanyagot plazmalogéneknek nevezik – egyfajta lipidnek (zsírnak), amely számos emberi szerv, köztük az agy, a vesék, az izmok és a tüdő sejtmembránjaiban található. A plazmalogének segítik a sejtek kommunikációját, védenek a DNS- károsodás ellen és csökkentik a gyulladást, számol be a scitechdaily.com.

Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy a plazmalogének szintje az életkorral csökken, és különösen alacsony az Alzheimer- kórban, a demencia leggyakoribb formájában szenvedőknél. Ezek a lipidek természetesen jelen vannak olyan élelmiszerekben, mint a csirke, a sertéshús, a marhahús, a kagyló, a fésűkagyló és a tengeri squirts, amelyek gyakori ételek Koreában és Japánban.

Ebben az új kísérletben a kutatók középkorú nőstény egereknek koncentrált dózisú plazmalogéneket adtak – nagyjából 300-500-szor többet, mint amennyi egy tipikus adag csirkében vagy fésűkagylóban található. A kezelés után a tudósok tesztelték az állatok memóriáját és számos agyi funkciót, amelyekről ismert, hogy az életkorral változik.

Megvizsgálták az idegi őssejtek számát (amelyek új agysejteket hoznak létre) és a neuronok közötti szinaptikus kapcsolatok számát. Mindkettő elengedhetetlen a tanuláshoz, az érveléshez és az emlékezéshez.

Két hónap elteltével a plazmalogéneket kapó egereknél magasabb volt az őssejtek és az idegi kapcsolatok száma a normál étrenden lévő egerekhez képest. Emellett a gyulladás is meredeken csökkent. Mivel a gyulladás az életkorral fokozódik, és összefügg az Alzheimer-kór progressziójával, ez a csökkenés jelentős lehet.

A csapat a memóriát a Morris-vízlabirintus segítségével is felmérte, amely az állatok érzékszervi képességeire, beleértve a látását is, támaszkodik. A kezelt egerek jobban teljesítettek ebben a tesztben, ami a kognitív funkciók javulására utal.

Mivel azonban az idősebb egerek gyakran elveszítik érzékszervi képességeiket, például a látást és a hallást, a kutatók óvatosságra intenek, mivel a memória látszólagos javulása részben a helyreállított érzékszervi funkcióknak, nem pedig magának a jobb memóriának tudható be.

Korábbi emberi tanulmányok alátámasztják ezeket a megállapításokat. Az egyik vizsgálatban enyhe kognitív károsodásban szenvedő emberek 24 héten keresztül naponta kétszer szedtek fésűkagylóból származó plazmalogéneket. A résztvevők jobb memóriateljesítményt mutattak, de a javulás a 77 év alatti nőkre korlátozódott. A tudósok még nem állapították meg, hogy miért csak ez az alcsoport profitált, és további nagyszabású vizsgálatokra van szükség.

A kutatók azt vizsgálják, hogy a plazmalogének a „geroprotektoroknak” nevezett vegyületek osztályába tartozhatnak-e – ezek olyan gyógyszerek, amelyeket a sejtek öregedésének lassítására és az életkorral összefüggő betegségek kockázatának csökkentésére terveztek. A tudósok azt is szeretnék megtudni, hogy jótékony hatásuk kiterjed-e az agyon túl más szervekre is, beleértve a szívet, az izmokat és az immunrendszert.

Több mint 200 potenciális geroprotektort teszteltek már állatokon. Sokuk javította a szervfunkciókat, és egyesek késleltették vagy enyhítették a krónikus betegségeket, például az osteoarthritist, a szívbetegségeket, a csontritkulást és az Alzheimer-kórt laboratóriumi vizsgálatokban.

Az ilyen gyógyszerek embereken történő tesztelése nehéz, mivel a klinikai vizsgálatok általában olyan emberekre összpontosítanak, akik már rendelkeznek egy adott betegséggel. A geroprotektorok hatékonyabbak lehetnek, ha a betegségek kialakulása előtt alkalmazzák őket, ami megköveteli a veszélyeztetettek azonosítását és nyomon követését hosszú, költséges vizsgálatokon keresztül.

A tudósok jelenleg olyan módszereket fejlesztenek, amelyekkel megjósolhatják, hogy kinél a legnagyobb a valószínűsége az életkorral összefüggő betegségek kialakulásának, ezáltal lerövidítve a tesztelési időt. Még mindig kérdéses, hogy a geroprotektorok költséghatékonyak és biztonságosak-e hosszú távon. Az is lehetséges, hogy az életmódbeli intézkedések, mint például az egészségesebb étrend és a rendszeres testmozgás, hasonló, vagy akár nagyobb előnyökkel járhatnak az egészséges öregedés szempontjából.